Inuyasha csal�dja”-fanfiction by Inutaisho

A kis Inuyasha �ppen a foly�parton labd�zott. Senki sem akart vele j�tszani, mert m�s volt mint a t�bbiek. Egyed�l volt, mint mindig.

Az �desanyja nem �rt r�, mert rengeteg dolga volt, az apja pedig……�t m�g nem l�tta soha �let�ben. Az �desanyja egyszer mes�lt neki r�la.

Azt mondta, hogy egy hatalmas kutyad�mon aki keleten uralkodik.

Inuyasha szeretett volna t�bbet is megtudni r�la, de ilyenkor az �desanyja mindig nagyon elszomorodott �s � nem akarta szomor�nak l�tni.

Ez�rt nem hozta ezt t�bbsz�r sz�ba.

Enn�l t�bbet teh�t nem tudott az apj�r�l eg�szen eddig a napig…

*

�ppen kint j�tszott a foly�parton, mikor hirtelen furcsa emberek t�ntek fel k�r�l�tte. A ruh�juk �s a szaguk is furcsa volt.

-Akartok velem j�tszani?-k�rdezte t�l�k Inuyasha �rtatlanul.

Erre az egyik ember elvigyorodott �s vihogva odasz�lt a t�rs�nak:

-N�zd m�! A kis korcs j�tszani akar!

-H� korcs! Mutassunk neked egy j� j�t�kot?-r�h�gte a m�sik �s a kardj�val Inuyasha-ra s�jtott.

A kis hanyou f�ldre esett �s kiejtette a labd�t a kez�b�l. Szem�ben k�nnyek csillantak meg, ahogy feln�zett.

-Na mi van korcs? Nem tetszik a j�t�k?-k�rdezte az egyik ember �s egy�tt vihogott  a t�rsaival.

-Gyer�nk m�r! �ld meg, azt�n menj�nk! Nem �r�nk r� ilyesmire!-vetette oda erre egy m�sik ember.

Erre az el�z� felemelte a kardj�t �s Inuyasha-hoz s�t�lt vele.

-Most meghalsz korcs!-mondta neki �s les�jtott a kardddal.

Inuyasha becsukta a szem�t hogy ne is l�ssa a v�g�t, de nem t�rt�nt semmi.

F�lve kinyitotta a szem�t, �s amit l�tott att�l elcsod�lkozott.

K�zte �s az ember k�zt egy alak �llt �s a tulajdon kez�vel tartotta vissza az ember kardj�t. Az ember megijedt �s elengedte a kardot. Az alak hihetetlen sebess�ggel fel� ugrott �s az �kl�vel az ember arc�ba s�jtott.

-Soha……ne……merj……b�ntani……egy ……v�dtelen……gyereket!-mondta �s minden egyes szav�nak egy hatalmas �t�s adott nyomat�kot.

A t�bbi ember erre vadul nekirontott, de � �gy r�zta le mag�r�l �ket, mint m�s a vizet.

Inuyasha l�tta, hogy 3 kard van az oldal�ra k�tve, de � an�lk�l b�nt el az �sszes emberrel, hogy ki kellett volna r�ntania valamelyik kardj�t.

Mikor azt�n az emberek feladt�k a pr�b�lkoz�st �s elmenek�ltek, az alak megfordult �s Inuyasha-hoz s�t�lt.

-J�l vagy k�ly�k?-k�rdezte m�ly, b�rsonyos hangon.

Inuyasha remegve b�lintott.

-Ne f�lj t�lem! Nem b�ntalak! Biztos minden rendben?

-I…igen! J�l vagyok, csak a kezem f�j egy kicsit!-felelte f�l�sen Inuyasha.

Az alak odal�pett hozz� �s let�rdelt mell�je.

-Mutasd! Hagy n�zzem!

Inuyasha f�l�nken odany�jtotta a kez�t. Az ember kardja egy hossz�, v�kony v�g�st ejtett rajta.

Az alak megvizsg�lta a sebet, majd el�vett egy feh�r kend�t a ruh�ja al�l, �s bek�t�tte vele.

Inuyasha csod�lkozva n�zte mekkora karmai vannak �s mikor besz�lt hozz�, azt is �szrevette, hogy a k�t szemfoga sokkal nagyobb mint az embereknek. Vajon micsoda lehet? Lehet hogy egy d�mon? De hiszen a d�monok mind cs�ny�k �s gonoszak. Az � arca meg olyan bar�ts�gos. De akkor meg micsoda?

-Tess�k! �gy m�r sokkal jobb!-mondta neki mosolyogva az alak �s talpra�ll�totta. Inuyasha csod�lkozva n�zett hossz� ez�st haj�ra, amit copfba k�tve viselt. Na �s a f�le. Nem emberi f�le volt, de nem is olyan mint ami neki van. Neki hossz�, hegyes f�le volt �s az arc�n k�t v�kony k�k cs�k.

-Nagyon k�szn�m sz�pen hogy megmentett�l!-mondta Inuyasha h�l�san.

-Ugyan! Semmis�g! �s most visszaviszlek az �desany�dhoz! Egy ilyen kisfi�nak m�g az anyja mellet a helye!-mondta �s felemelte Inuyasha-t.

A kis f�ld�mon m�g egy kicsit tartott t�le ugyan, de �rezte hogy tal�n nem fogja b�ntani. Az alak elindult vele.

Inuyasha �vatosan �tfogta a nyak�t hogy ne essen le. Hihetetlen�l gyorsan haladtak. Szinte rep�ltek. Inuyasha nagyon �lvezte.

�gy nagyon gyorsan meg�rkeztek a h�zhoz ahol az �desanyja lakott.M�r �t kereste. Hangja messzire elhallatszott  ahogy sz�longatta.

-Inuyasha…………………Inuyasha!

-Azt hiszem itt van akit keresel!

Izayoi odaszaladt hozz�juk.

Inu…-kezdte.

Inuyasha biztos volt benne hogy az anyja nagyon �r�l neki hogy viszontl�tja �s az � nev�t fogja mondani…de mikor megl�tta �ket kiszaladt a sz�j�n egy olyan n�v amit Inuyasha m�g sosem hallott.

-Inu…Inutaisho!-mondta a n� remeg� hangon �s k�zelebb l�pett hozz�juk.

-Anya!-ki�ltotta Inuyasha �s odaszaladt hozz�.

Izayoi boldogan megsimogatta a fej�t, de k�zben egy percre sem vette le a szem�t az alakr�l.

-Anya! Te ismered ezt a b�csit?-k�rdezte k�v�ncsian Inuyasha.

-H�t persze hogy ismerem! Inuyasha! � itt az �desap�d!-mondta neki mosolyogva.

-Hogy?-k�rdezte Inuyasha csod�lkozva �s Inutaisho-ra n�zett.

A d�mon k�zelebbs�t�lt hozz�juk �s mag�hoz �lelte Izayoi-t. Az asszony �r�m�ben zokogva borult r�.

-� Inutaisho! Azt hittem m�r sosem l�tlak!-mondta boldogan.

-De hiszem meg�g�rtem hogy visszaj�v�k! �s amit �n meg�g�rtem azt be is tartom!-felelte Inutaisho �s let�r�lte kez�vel az asszony arc�r�l a k�nnyeket.

-Apu?

-Igen Inuyasha!

-Tudod! �n mindig is egy ilyen apuk�ra v�gytam!-mondta, odafutott hozz�, �s mag�hoz �lelte.

Inutaisho is boldogan �lelte mag�hoz mindkett�j�ket!!!

Boldog volt! V�gtelen�l boldog! V�gre haza�rt!

The End