Negyedik r�sz: Ek�zben Shizu nyugodtan pakolt. Teljesen elmer�lt gondolataiba. Tudta sok m�lik rajta, �s ha egy apr� hiba is cs�szik sz�m�t�saiba m�r nem lesz menekv�s. A bemutatkoz�s �ta nem tette ki a l�b�t friss szob�j�b�l. Nyomasztotta ez az �j helyzet �s az a rem�nytelen k�zdelem, ami el�tt�k �ll. Kezei meg-megpihentek a leveg�ben �s szeme elveszett a ruh�k t�mkeleg�ben azt�n megr�zta fej�t, mintha csak egy rossz gondolatot akarna kikergetni fej�b�l �s karjai �jra munk�ba lend�ltek. �szre sem vette, hogy v�ge a napnak. Neh�z �r�k vannak a h�ta m�g�tt �s teste m�r kimondhatatlanul elnehez�lt. Magatehetetlen�l zuhant az �gyba. Hirtelen �j illat rohanta meg �t. Itt fekszik egy ismeretlen helyen, egy ismeretlen emberrel a szomsz�d szob�ban �s ismeretlen �rz�sek �rasztott�k el �rz�kszerveit. Nem is vacsor�zott, ruh�st�l ter�lt el az �gyon, ami m�g soha nem �rintette a test�t. Majd m�ly �lomba ringatta mag�t. Gy�trelmes alv�s volt. Forgol�dott �s jobbra-ballra vetette mag�t tudattalan teste. Azt�n hirtelen riadt fel a sz�rny� l�z�lomb�l. Sz�ve hevesen vert, szapor�n vette a leveg�t, csapzott haja izzadt arc�ba hullott. Hirtelen fel sem fogta hol is van. Hossz� percekbe telt mire enyh�lni kezdett teste forr� l�ktet�se �s kezdett lenyugodni elm�je. De az a sz�r� f�jdalom csak nem m�lt nyak�ban. �jra elter�lt az �gyon rem�lve ez csak seg�t valamelyest sz�ntetni a k�nt. Tekintet�t az �res semmibe s�llyesztette �s elm�j�ben �jra �s �jra lepergette �lma sz�rny� k�peit. „Jegelni k�ne” – futott �t rajta a k�sza gondolat, lekapta kez�t tark�j�r�l �s azon nyomban fel is kelt. Levetette verejt�k �ztatta p�l�j�t �s egy sz�ll atl�t�ban v�gott neki az ismeretlen lak�snak. Tudta, hogy Kurama s�lyos s�r�l�seket szenvedett nem sokkal ezel�tt �s nem akarta megzavarni illet�ktelen motoszk�l�s�val. Lassan szelte �t a s�t�ts�get. Fogalma sem volt, hogy merre kell keresnie a konyh�t. N�ha megtorpant vagy megbotlott egy-k�t b�tordarabban. Halkan fel is szisszent, de tov�bb ment. Mire megtal�lta a konyh�t test�t k�k �s z�ld foltok ter�tett�k be, de ez �t egy�ltal�n nem �rdekelte. Gyorsan kit�pte a h�t� ajtaj�t �s egyik kez�vel moh�n kutatta az enyh�l�st jelent� jeget m�sik kez�t a tark�j�hoz szorosan nyomva tartotta. - Hol van? Nem lehet igaz. Gyer�nk m�r. – suttogta mag�nak �s ekkor akadt kez�be a j�g. Mindenr�l elfeledkezve vetette mag�t a falnak. Nyugalma imm�r teljes lehetett. Kiny�jtotta f�radt tagjait �s teljes eg�sz�ben �tadta mag�t a j�les� hidegnek. Az egyetlen f�nyforr�sk�nt szolg�l� h�t�szekr�ny l�gyan vil�g�totta be a helyis�get �s csak most n�zett igaz�n sz�t. „Eg�sz rendes kis otthon, ahhoz k�pest, hogy f�rfi lakja.” Lassan m�r el is feledkezett mag�r�l csak hagyta, hogy a j�gszekr�nyb�l ki�raml� h�s leveg� v�gigj�rja test�t �s felfriss�tse az elgy�t�rt arc�t. Nem is vette �szre, hogy Kurama szeml�li �t m�r hossz� percek �ta. „T�nyleg t�k�letes” mormogta mag�ban, �s szemei v�gig vizslatt�k a megf�radt n�i alakot �s vontatott l�p�sekkel kibontakozott a f�lhom�lyb�l. - Tal�n nem k�nyelmes a fekhely? A l�ny egy�ltal�n nem sz�m�tott t�rsas�gra, �s ijedten tapadt a falra. A hirtelen mozdulatt�l haja az arc�ba zuhant �s meglepett tekintettel kezdte keresni a hang forr�s�t. Pupill�i nehezen szoktak hozz� a s�t�tben val� kutat�shoz, de pillanatok alatt r�akadt Kuram�ra. - Eln�z�st nem akartalak megijeszteni. - Semmi baj csak nem v�rtam senkit. �s az �ggyal sincs semmi bajom. – pr�b�lta ler�zni a hirtelen j�tt t�rsas�got. - Akkor mi�rt nem alszol? - Mert r�m�lmom volt �s nem tudok visszaaludni. - �s mire kell a j�g? – Kurama csak nem hagyta mag�t ilyen k�nnyen ler�zni. - Semmire. – elhalkult a hangja �s les�t�tte a szem�t. Nem akarta bevallani m�g mag�nak sem, hogy ez az �lom t�bb volt a szimpla k�pzeletn�l. - Akkor legal�bb azt mond meg, hogy mi zaklatott fel. Egy r�m�lom nem szokta ennyire letagl�zni az embert. - Mi�rt �rdekel az t�ged? T�r�dj ink�bb magaddal. Nem �rtem, hogy mi�rt kell bele�rtanod magad. – fakadt ki a l�ny. Kedves term�szete fakulni l�tszott, de Kurama ezt az �lom hat�s�nak tudta be. - Csak seg�teni akartam. Ha kibesz�ln�d magadb�l, akkor biztos megnyugodn�l annyira, hogy visszafekhess. Shizu csak most vette �szre, hogy a fi� m�r j� ideje nyugtatta kez�t a s�r�l�sen �s gyorsan elsz�gyelte mag�t, ami�rt m�s otthon�ban ilyen f�l�nyesen besz�lt �s engesztelni pr�b�lta Kuram�t. - M�g mindig f�j? – hangtalanul fel�llt a f�ldr�l �s an�lk�l, hogy megv�rta volna a v�laszt felemelte azt a t�gelyt, ami a gy�gy�rt tartalmazta. – Mutasd! Ti fi�k mindig azt hiszitek, hogy a komoly s�r�l�sek percek alatt begy�gyulnak. Kurama bizalmatlanul n�zett a l�nyra, de nem hadakozott. S�r�l�se �jra felhasadt, amikor heves mozdulatokkal bizonygatta eg�szs�g�t. Eg�sz mellkasa izzott, szinte par�zslott �s b�n�t� zsibbadts�g k�szott v�gig tagjain. Shizu lassan k�zel�tette fel� kr�mes kez�t. Megpr�b�lta min�l finomabban �rinteni a sajg� t�rzset. Nem akart f�jdalmat okozni, hiszen a l�ny�ben volt a j�s�g. Puha mozdulatokkal vitte fel a v�res fel�letre a szert, de �rint�seit - ak�r mennyire is finomak voltak - Kurama halk szisszen�sei k�vett�k. A keneget�s folyamat�nak v�g�hez k�zeledve Shizu fojtott hangon sz�l a fi�hoz. - Ez nem puszta �lom volt. Az �giek k�ldtek �zenetet. – hangja ekkor m�g zaklatottabb� v�lt - K�zeledik, �s nem tudjuk meg�ll�tani. A f�ld m�ly�b�l bukkan fel �s csak napok k�rd�se az eg�sz. Kurama n�m�n hallgatta v�gig a megr�z� mondatokat. Minden egyes sz� k�zelebb hozta elm�j�hez a t�nyt: „Itt van a vil�gv�ge.” Nem is t�nt fel neki, hogy a gondos �pol�s abbamaradt �s csak egy tompa ajt�csap�d�s jelezte Shizu t�voz�s�t. Kurama m�g sok�ig �lt egymag�ban. A h�t�b�l ki�raml� hideg fuvallat lassan megnyaldosta a l�b�t, amire � �sszerezzent. Mintha csak a hal�l jeges lehelete csap�dott volta a v�gtaghoz. Ekkor hirtelen fel�llt �s teljes erej�b�l bev�gta a h�t� ajtaj�t. Tehetetlens�g �s f�jdalom �tv�z�d�tt ebben a mozdulatban. „K�zeledik, �s nem tehet�nk ellene semmit. �s ha tehetn�nk is �n nem lehetek a seg�ts�g�kre. Legal�bbis ezzel a s�r�l�ssel nem.” Bossz�san fonta karj�t maga el� �s lass� l�ptekkel elindult szob�ja fel�. Ez az �jszaka a h�z mindk�t lak�j�t megviselte. Egyik�j�k sem tudta �jra nyugov�ra hajtani fej�t. Gondolatok ezrei zsongtak a k�bult agyakban. Kerest�k a megold�st �s a kiutat ebb�l a lehetetlen helyzetb�l. �gy telt el ez az iszonyatos, k�ts�gekkel teli �jszaka.