Minden megt�rt�nhet!!!

XIV. Fejezet: Naraku csatl�sa

-Tess�k Naraku! Fogadd el ezt a kis apr�s�got szerelmem jelk�pek�nt. –mondta egy titokzatos l�ny.

-K�sz�n�m sz�pen. –�s �tvette l�ny aj�nd�k�t. Egy �vegcse volt az, amiben 7 darab szil�nk volt. 6 darabot Kagom�t�l lopott el egyet pedig Koug�t�l.

-Mostm�r csak 2 darab hi�nyzik �s az �kk� ism�t teljes lesz, hatalmam pedig meg�ll�thatatlan. –mondta mosolyogva Naraku.

-Neked pedig h�l�s k�sz�netem –fordult a l�nyhoz. Odal�pett hozz� mag�hoz r�ntotta �s vadul m�gis szenved�lyes cs�kolni kezdte. A l�ny sem habozott, viszonozta a cs�kokat.  Naraku felkapta  a l�nyt, de ajkait nem vette le a l�ny�r�l. Egy ablak el�tt vitte el, ahova bes�t�tt az esti hold f�nye �s mindkettej�ket bevil�g�totta. Ekkor megcsillant a n� smaragdz�ld haja. Aznap este Naraku �s AsaYoru t�bbsz�r is egym�s� lettek.

-Undor�t� ez a Naraku! Hogy egyszerre h�ny vasat tart a t�zben. Jegyezte meg Kagura m�snap reggel Kann�nak.

-Te azt�n agyon j� besz�lget�partner vagy mondhatom. Mintegy b�bu! ���… Hagyjuk. –azzal fak�pn�l hagyta h�g�t �s a palota kertj�ben s�t�lgatott.

-„Ahhoz k�pest, hogy ez az eg�sz csak egy illuz�� m�g nagyon is sz�p.” -gondolta a sz�lboszorka.

Sz�ve legm�ly�n ut�lta Narakut, pedig � adott neki �letet de milyen �let az, ahol az embernek (szellemnek) nincsen szabad akarata?

-Undor�t�! –mondta ki v�g�l azzal el�h�zott egy tollat a haj�b�l, feldobta a magasba �s elrep�lt vele.

-Remek megint ugr�lhatok! M�gis honnan tudjam hogy hova ment Kohaku a szil�nkkal? Nem vagyok dajka! -mondta m�rgesen csak �gy mag�nak.

-InuYash��k egy kis ideig m�g a faluban maradtak. Miut�n �gy �rezt�k, hogy tov�bb indulhatnak, elb�cs�ztak �s elindultak az erd�ben. Shippou �s Rin Kirara h�t�n utaztak, aki a kedv�k�rt nagymacsk�v� alakulva r�tta az erd�t. InuYasha vezet�k�nt ment el�l. Sango �s Miroku Kirara el�tt mentek, b�r szomor�ak voltak m�gis vid�man besz�lgettek. Kagome a Shippou�k ut�n ment p�r m�terrel lemaradva. Szemei m�g mindig v�r�sek voltak a sok s�r�st�l.

-n�zz�tek! Egy fi� van az erd�ben! –ki�ltotta Rin a t�bbieknek.

-Sango ez Kohaku! –sz�molt be a r�kad�mon a l�nynak.

-Kohaku! V�rj! –�s a fi� ut�n rohant.

-Kirara te maradj itt Shippouval �s Rinnel! Kagom�nak se engedd, hogy ut�nunk j�jj�n! InuYasha! Mehet�nk? (Miroku)
-Persze!

Mikor oda�rtek a szellem�rt�l�ny egy fi�t �lelgetett.

-Kohaku! J�l vagy?
-I-Igen -kezdte megillet�dve a fi�. –De honnan tudod a nevemet?

-Nem sz�m�t �s �jra meg�lelte �cs�t.

-Miroku! InuYasha! Teljesen j�l van! N�zz�tek! Ugye vel�nk j�het, vagy �n megyek el.

-Persze hogy vel�nk j�n!(Miroku)

-Na j�! –egyezet bele InuYasha is.

Sango boldogan ment vissza a t�bbiekhez.

-N�zz�tek, ki van itt!

Kirara visszaalakult kiscic�v� (k�zben a k�t gyerek lesz�llt r�la) �s boldogan szaladt �s d�rg�l�dz�tt oda r�gi gazd�j�hoz.

-Szia! –simogatta meg a fej�t Kohaku.

-Na induljunk tov�bb!(InuYasha)

-Ek�zben Kagura megtal�lta a kis csapatot de �gy nem tudta visszavinni Kohakut ez�rt ink�bb visszarep�lt a palot�ba �s besz�molt a t�rt�ntekr�l Narakunak.

M�snap…

-Igen? Akkor csak egy ember…

-k�h�m… - AsaYoru szak�totta f�lbe Naraku mondand�j�t.

-Akarom mondani szellem, hozhatja vissza!

-AsaYoru!

-Igen? –felelte mosolyogva a szellemn�.

-K�rlek, hozd vissza nekem Kohakut!

-Re…

-Nem is! Csak a h�t�ban l�v� szil�nkot hozd nekem vissza. De Sango el�tt vedd ki, hogy l�thassuk m�rhetetlen szomor�s�g�t. –nevetet Naraku. Sz�ve teli volt gonoszs�ggal �s ezt nem is nagyon akarta leplezni…

-Ahogy �hajtod! M�r indulok is!

-Ugyan hova sietsz? El�g lesz, ha csak holnap m�sz! –mondta mosolyogva majd megcs�kolta a l�nyt. Eg�sz �jszaka egy�tt voltak ak�rcsak a kor�bbi est�ken…

Folyt. K�v.