2. fejezet

Reggel Luna bement a konyh�ba, csin�lt mag�nak egy k�v�t �s le�lt az ablak el� a napfelkelt�t n�zni. Hamar gondolkod�ba esett.

- Kuram�nak igaza van...Hiei nagyon visszafogta mag�t tegnap a kett�s�nkben...m�skor sosem zavartatta mag�t, ak�r a sz�npad k�zep�n �tkarolt...mostmeg Kurama el�tt zavarba j�tt,a mikor a v�llamat kellett megfognia...mi t�rt�nhetett vele?

Kurama l�pett ki a szob�j�b�l.

- M�r �bren is vagy?

- Fel�bresztettelek?

- Dehogy...csak nagyon kif�radtam tegnap...

- �n nem...hozz�szoktam m�r ehhez.

- Minden nap gyakorolsz?

- �h�m...egy�bk�nt, eml�kszel tegnap a Hieijel val� kett�sre?

Kurama mag�ban mosolyogva visszagondolt r�, majd b�lintott.

- Mi van vele?

- Igazad volt, Hiei valami�rt visszafogta mag�t...szerinted mi�rt?

- Hmm...az igazat megvallva...�n csak viccb�l mondtam azt...de most, hogy te is mondod, kezdem �gy gondolni, hogy t�nyleg �gy volt...majd kider�l...

- Igen...

- Egy�bk�nt...

- Hm?

- Megvan m�g az er�d?

Luna elmosolyodott �s b�lintott.

- Er�sebb �s hat�sosabb, mint valaha...- tette hozz�, �s jobb kez�t felemelte, majd tenyer�ben megjelent egy apr�, k�k l�ng ami egyre nagyobb �s nagyobb lett. A v�g�n akkora volt, mint maga Luna.

- Ugye nem sz�nd�kozod itt eldobni?

- Dehogyis! Oda lenne a sz�ll�som!

�sszez�rta a kez�t, �s elt�nt a l�ng. Fel�llt.

- Hov� m�sz?

- �lt�zni. Nem maradhatok eg�sz nap a pizsam�mban.

Kurama gyorsan v�gign�zett Lun�n, akin egy el�gg� r�vid nadr�gos �s r�vidujj�s pizsama volt.

- J�...

Luna bement �t�lt�zni, Kurama pedig addig k�rben�zett az � �ltal hozott CD-k �s kazett�k k�z�tt. Szerencs�je volt, hogy Luna kint hagyta a b�r�ndj�t �s a tartalma nagy r�sz�t.

- Khmm...keresel valamit? - sz�lalt meg a h�ta m�g�tt Luna.

Kurama ijedt�ben ugrott egyet �s a kez�ben l�v� CD-t a h�ta m�g� dugta.

- ���...nem! Semmit!

Luna fels�hajtott, majd �k�lbe szor�totta a kez�t �s Kurama feje f�l� emelte. Kicsit megkopogtatta azt, majd hozz�tette:

- Ha kell valami a cuccaimb�l, sz�lj. Vagy m�r kiment abb�l a kis fejecsk�db�l?

Kurama kif�jta a leveg�t majd megr�zta a fej�t.

- Olyan lekicsinyl�en tudsz b�nni az emberrel...

- Meglehet, de te nem vagy ember - mosolyodott el Luna.

- Van benne valami...de akkor is!

- J�l van na, de tudod, hogy szeretek m�sok idegeire menni.

- H�t igen...f�leg Hiei�re.

- Nos, igen. A kicsike nagyon �rz�keny a magass�g�ra...

- Kicsike? Hmm...vajon mit �rezne, ha ma vagy �gy h�vn�d?

- Kisebbs�g �rzete lenne, mint mindig, ha sz�rakozom rajta. De mostans�g pr�b�lok err�l leszokni...

- J� lenne, mert k�l�nben nem maradhatsz itt! - mondta fenyeget�en Kurama

Luna elmosolyodott, majd megveregette Kurama v�ll�t.

- Rendben. Nos, ha m�r �gyis a cuccaim k�z�tt kutakodsz, akkor megmondan�d, konkr�tan mit keresel?

- Nos...csak meg akartam n�zni, miket hozt�l. De csak a zen�ket!

Luna leguggolt Kurama mell� �s a b�r�ndj�be ny�lt.

- Erre eml�kszel? - vett el� egy CD-t. Az �llt rajta: "Song For The Unloved" (Dal azokr�l, akiket nem szerettek, vagy vmi ilyesmi/ BackStreetBoys sz�m)

- Hmm...halv�nyan...

- H�hh, ha te ezt mondod, mit fog mondani Hiei?

- J� k�rd�s...

Luna betette a lej�tsz�ba a CD-t, majd elind�totta. Kuram�nak r�gt�nb esz�be jutott melyik sz�m volt az. Elkezdett d�dolgatni, majd teli torokb�l �nekelni. Luna csak nevetett, majd � is bekapcsol�dott. Valaki nagyon er�sen kopogtatott az ajt�n. Lekapcsolt�k a zen�t �s Kurama ment ajt�t nyitni.

- Eln�z�st, de musz�j ennyire hangosnak lenni�k? Nem sok ember szeret hajnali f�l t�zkor zen�t hallgatni...- mondta az �rkez� vend�g. Az egyik szomsz�d volt.

Kurama m�r �pp k�sz�lt bocs�natot k�rni, de Luna megel�zte �t. Oda�llt el� �s azt mondta:

- Eln�z�st k�r�nk, de nem tehet�nk r�la, hogy egyes emberk�k d�lig alszanak. Tal�n kor�bban k�ne lefek�dni, nem pedig �jf�lig n�zni a szappanoper�kat! Na, menjen innen, am�g sz�pen k�rem, mert am�gyis rossz napom van, �s ha bed�h�d�k...- itt hangnemet v�ltott, hogy f�lelmetesebbnek hallatsz�djon.

A szomsz�d megijedt �s amilyen gyorsan csak tudta elh�zta a cs�kot.

- Szombsz�dok...mindig csak a baj van vel�k! - mondta Luna �s becsapta az ajt�t.

- �jf�lig n�zni a szappanoper�kat? - ism�telte el Luna n�h�ny szav�t Kurama.

- J�l van, na annyi okot mondtam m�r, hogy ez volt az els� ami eszembe jutott.

- Ennyire sok szomsz�dot rendezt�l m�r le?

- H�hh, ami�ta csak elv�ltam t�letek, az�ta minden reggel egyet. R�ad�sul minden alkalommal m�st.

- Ennyi szomsz�dod volt?

- Egyr�szt, m�sr�szt meg sokat k�lt�ztem.

- Oh, �rtem...Akkor szerintem hagyjuk most egy id�re ezt, nem?

Luna v�llat vont, majd felkapta a kab�tj�t.

- Hiei ilyenkor m�r fenn van, vagy m�g h�zza a l�b�rt?

Kurama elmosolyodott.

- Ilyenkor m�r r�g fent van �s eddz.

- Akkor megyek, �s ha van kedve, rajtam gyakorolhat - mondta kis mosoly k�s�ret�ben Luna.

- Akkor viszl�t.

- Szevasz!

Elment.

- Ez a l�ny semmitsem v�ltozott...ugyanolyan szabadl�lek �s a ugyan�gy tudja, hogy kell az ember agy�ra menni...persze j� �rtelemben...de a legjobb, hogy ugyanolyan csinos, mint r�gen - mondta halkan Kurama, majd a "csinos" sz�n�l kis mosoly jelent meg arc�n.