Elveszett eml�kek

Fanfiction by Sesshoumaru a Nagy D�mon

Naps�t�ses gy�ny�r� id� volt.Inutaisho kinn hever�szett egy fa alatt az udvaron, �s aludt.Arra �bredt, hogy valaki simogatja a fej�t.Inutaisho fel�lt, majd nyugodtan d�lt hanyatt.Csak Izayoi volt az.A l�ny lefek�dt a d�mon mell�.Inutaisho �t�lelte Izayoi-t.

Hossz� percek teltek el �gy.V�g�l Izayoi t�rte meg a csendet.-Olyam sz�p napunk van ma.-Igen.-b�lintott Inutaisho-Nagyon sz�p.-Mond csak-Izayoi feln�zett az �gre-Mi van az id�sebb fiaddal?Nem besz�lsz r�la sokat.-Sesshoumarura gondolsz?-Inutaisho a f�k k�z� b�mult.Izayoi b�lintott.-Igen r�.Olyan keveset besz�lsz r�la.�l m�g?-Igen �l.-Inutaisho fels�hajtott.-�t nem lehet csak �gy meg�lni.Szinte elpuszt�thatatlan..-Akkor nagyon er�s lehet.-Izayoi a f�ldet b�multa maga el�tt.-Igen,� el�g er�s.-mondta Inutaisho.-Sajnos n�ha a gy�l�let hajtja.-Mi�rt?� kegyetlen?-Sajnos igen.-Inutaisho hangja szomor�an csengett.-Tal�n m�r sz�ve se lenne, ha nem sz�k�tt volna el az anyj�t�l.-Elsz�k�tt?!-k�rdezte d�bbenten Izayoi.-Igen,egy ideig v�rt r�m,azt�n nem b�rta tov�bb,�s elsz�k�tt.-Az anyja kegyetlen volt?-Igen.Az�rt is hagytam ott.-Aha.-Izayoi csak n�zett maga el�.-Nem is csod�lom hogy elsz�k�tt.-mondta hirtelen.-�n se csod�lom.-Inutaisho fels�hajtott.-� azt hiszi,hogy meghaltam.-T-t�nyleg?-k�rdezte Izayoi remeg� hangon.-T�nyleg.-felelte Inutaisho.-Ebben a hitben �l,az anyja mondta ezt neki,miut�n otthagytam.-A kegyetlen n�szem�ly!H�t nagyon gonosz volt!-mondta Izayoi.-Az volt.-Inutaisho komolyan n�zett maga el�.-�s � �l m�g?-Nem.-Inutaisho fels�hajtott.-M�r nem �l.-Inutaisho fel�llt.-Tennem kellene valamit az�rt,hogy Sesshoumaruba visszat�rjenek az eml�kek..�s mit akarsz tenni?-k�rdezte Izayoi.-Valami olyan dolog kell,ami a gyerekkor�ra eml�kezteti.-felelte Inutaisho.-Azt�n majd megtudja,hogy �lek..-Aha.-Izayoi b�lintott.-J� terv.-�n megyek is.-Inutaisho elindult a f�k fel�.-Vigy�zz magadra.-mondta Izayoi.-Vigy�zok.-Inutaisho elt�nt a f�k k�zt.

N�h�ny �ra m�lva r�tal�lt Sesshoumarura az erd� m�ly�n.Nem akart r�gt�n Sesshoumaruval besz�lni.A f�k k�z�l egyszercsak kibukkant Rin.A kisl�ny halkan �nekelt,�s t�bbsz�r lehajolt,val�szin�leg vir�gokat szedett.-Inutaisho kisz�lt a f�k k�z�l.-Rin!Rin,gyere ide!-Ki vagy?-k�rdezte Rin.-Inutaisho vagyok,Sesshoumaru apja!-felelte Inutaisho.-Gyere ide Rin!-J� megyek!-Rin odament Inutaishohoz.-Mit csin�ljak?-Csak egy k�r�sem lenne,Rin.Menj oda Sesshoumaruhoz,�s �nekeld ezt:Yama no naka,Mori no naka,Kaze no naka,Yume no naka!-mondta Inutaisho.-Rendben!-Rin visszafutott Sesshoumaruhoz.Halkan d�dolgatott,majd hangosan �nekelni kezdte a dalt,amit Inutaisho mondott neki:-Yama no naka,Mori no naka,Kaze no naka,Yume no naka!-Rin!-Sesshoumaru felkapta a fej�t.-Te meg kit�l hallottad ezt a dalt?-Rin csak hallgatott.-Mindegy.-legyintett Sesshoumaru.-T�bbet ne �nekeld ezt!-Rin b�lintott.-Rendben.

Sesshoumaru csak �lt �s gondolkodott.-Vajon kit�l hallotta Rin ezt a dalt?Ak�rki is mondta neki,nagyon j�l ismer engem.Mindenesetre siker�lt r�gi eml�keket �bresztenie bennem,�s biztosan ez volt a c�lja.Oh istenem,mennyit �nekeltem ezt a dalt r�gen!-Sesshoumaru fel�llt a f�ldr�l.Egy ideig csak �llt,elmer�lve a r�gi eml�kekben.Majd �nfeledten szaladni kezdett,be a f�k k�z�,�s m�ly,zeng� hangj�n �nekelt.-Yama no naka,Mori no naka,Kaze no naka,Yume no naka!-�neke messze elhallatszott.A d�mon egyszercsak meg�ltt �s t�rdre rogyott.-Mit..mit csin�lok �n?..-motyogta zavartan.-�n..�gy viselkedek mint egy gyerek..-Sesshoumaru arc�n k�nycseppek folytak le.-Ne..m�r s�rok is..ez sz�nalmas..-suttogta.-Egy�ltal�n nem az.-Inutaisho kil�pett a f�k k�z�l.-Vannak �rz�seid,�s ez nem sz�nalmas.-Apa?..-Sesshoumaru feln�zett.-Te vagy az?-Igen �n vagyok.-Inutaisho �t�lelte Sesshoumarut.-J� l�tni,hogy v�gre �rzel valamit,itt bent.-Inutaisho fia sz�v�re tette a kez�t.Sesshoumaru zokogva borult apja �l�be.-S�rd ki magad,fiam.-mondta Inutaisho.-Azt�n ha gondolod,gyere el hozz�m.J�l fogod �rezni magad,jobb lessz legal�bb egyszer fed�l alatt aludni,s nem az erd�ben.-Elmegyek,apa.-mondta Sesshoumaru a s�r�st�l megcsukl� hangon.-Elmegyek..

The End