A sors �tjai

19. fejezet: D�moni �jszaka

(by Keiko)

�jszaka volt…A palot�ra r�s�t�tt a hold f�nye…Az �p�let l�tsz�lag �res volt…De a belsej�ben m�g is mozgott valaki…Pontosabban valakik…

-         Sz�p munka volt, Katara…- mondta Naraku.

-         Semmis�g volt…- v�laszolt Katara, s Naraku kez�be ejtette az �kk�darabokat.

Naraku a t�bbi szil�nkhoz illesztette �ket…A Shikon no Tama m�r majdnem teljes volt…

-         M�r csak k�t szil�nk hi�nyzik…- �llap�totta meg Katara.

-         Ann�l a farkasn�l, Koug�n�l vannak, ha j�l eml�kszem…- folytatta.

Naraku elismer�en b�lintott.

-         Nagyon j� a mem�ri�d…Nos, ha meglesznek a szil�nkok, az egyiket hozz� is rakhatjuk az �kk�h�z…- mondta.

-         �s a m�sik?…- k�rdezte Katara.

-         Az m�g meglepet�s…Eml�kszel? Fejleszten�nk kell a t�relmedet…- mondta Naraku.

Katara kedvtelen�l b�lintott.

-         De tetszeni fog…�s hamarosan megtudod…�g�rem…- mondta Naraku.

Ezekre a szavakra Katara elmosolyodott. Naraku k�zelebb l�pett hozz�…�s megcs�kolta. A d�mon viszonozta a cs�kot…

Naraku Katar�t n�zte. A d�mon idomai teljesen j�l l�tszottak t�zv�r�s �s fekete, testhez simul� ruh�j�ban…

Katara Naraku mell� l�pett.

-         �n m�g nem vagyok f�radt…- mondta kih�v�an.

-         �s te?…- k�rdezte.

-         F�radt? �n? Sz� sincs r�la…- v�laszolt Naraku, majd megcs�kolta Katar�t.

-         Nem �szod meg olyan k�nnyen…- mondta, majd lassan elkezdte levenni Katara ruh�it.

-         Ennek �r�l�k…- mondta Katara, majd � is hasonl�an cselekedett.

N�h�ny perc m�lva m�r mindketten ruha n�lk�l fek�dtek az �gyon…Izzott k�r�l�tt�k a leveg�…

-         J� harcos vagy…�s m�g gy�ny�r� is…- mondta elismer�en Naraku.

-         K�sz�n�m a b�kot…- v�laszolt Katara, �s megcs�kolta a hanyout.

K�zben a szenved�ly tov�bb izzott k�r�l�tt�k…S nemsok�ra Naraku �s Katara egym�s� lettek…

-         Ez feledhetetlen �lm�ny volt…- mondta Katara.

Naraku csak b�lintott.

-         …De �n m�g most sem vagyok f�radt…- fejezte be a d�mon.

Naraku elvigyorodott.

-         Ennek nagyon �r�l�k, ugyan is �n sem vagyok az…- mondta, majd �tkarolta, �s megcs�kolta Katar�t.

A d�mon viszonozta a cs�kot…S megism�telt�k a csod�latos �lm�nyt…�s nem is egyszer…

M�r majdnem hajnalodott, mikor Naraku �s Katara elaludtak, miut�n mindketten teljesen kif�radtak…

Ekkor tal�lt r�juk Kagura…

A d�mon d�bbenten n�zte a p�rt, majd siet�s l�ptekkel t�vozott a szob�b�l…Fej�ben ek�zben egym�st kergett�k a gondolatok.

-         M�g hogy csak a sz�vets�gese!...Naraku egyre nevets�gesebben hazudik...Mindegy...Nos, �gy l�tszik, Naraku �j j�t�kszert tal�lt mag�nak...Tal�n �gy nemsok�ra elj�n az az id�, mikor v�gre megsz�khetem t�le...

Kagura, miut�n tisztes t�vol�gba �rt Narakut�l, lass�tott temp�j�n, majd csatlakozott Kann�hoz, aki �ppen reggelizett. De mivel „h�ga” nem volt valami felemel� t�rsas�g, fel�llt, s elindult az erd�be.

Alakj�t lassan elnyelt�k a f�k…