Kuraibushi

Fanfiction by Sesshoumaru a Nagy D�mon

Sesshoumaru �tja egy kis jap�n falu mellett vezetett el.Sesshoumaru el�gg� f�radt volt,ez�rt �gy d�nt�tt,hogy bemegy a faluba.Megd�bbent� l�tv�ny fogadta;sebes�lt emberek,le�gett h�zak,mint egy nagy  

csata ut�n...

Sesshoumaru csak n�m�n �llt,�s n�zte az embereket:a sebes�lt harcosokat,a zokog� n�ket,�s a k�ts�gbeesetten s�r� gyerekeket.A d�mont nem hatotta meg a l�tv�ny.-Sz�nalmas.-mondta halkan Sesshoumaru.-Sz�nalmas.Megv�deni se tudj�k magukat.-Egy ideig n�zte m�g az embereket.Hirtelen valaki megfogta Sesshoumaru kez�t.Egy fekete haj� l�ny volt.-K�rlek seg�ts rajtunk,hatalmas d�mon!-a l�ny t�gra ny�lt,k�rlel� szemekkel n�zte Sesshoumarut.-K�rlek!A harcosok nem tudj�k megv�deni a falut!-Ki t�madott r�tok?-k�rdezte Sesshoumaru.-Egy gonosz harcos.-a l�ny nagyokat nyelt;a s�r�st�l m�r besz�lni is alig tudott.-Kuraibushi a neve.-a l�ny zokogva leborult Sesshoumaru el�.-Te er�s vagy �s hatalmas,d�mon,k�rlek seg�ts nek�nk!-Sesshoumaru let�rdelt a l�ny mell� �s vigasztal�an megsimogatta.-Nyugodj meg,seg�tek.-a l�ny a boldogs�gt�l vez�relve �t�lelte a d�mont.-K�sz�n�m!!!-mondta,majd hirtelen elengedte Sesshoumarut.-Bocs�nat..-a l�ny elpirult.-Semmi baj.-Sesshoumaru fel�llt.-a l�ny a d�mon szem�be n�zett.-Valami baj van?-k�rdezte Sesshoumaru.-Igen.-mondta szomor�an a l�ny.-Megs�r�lt a l�bam,nem tudok j�rni.-Oh..-Sesshoumaru le�lt a f�ldre a l�ny mell�.-Megpr�b�lok seg�teni.-Sesshoumaru megn�zte a l�ny seb�t.-El�g cs�nya.-a d�mon el�vett a zseb�b�l valami gy�gyn�v�nyt,�s a sebbe rakta,majd r�tette a kez�t a sebre,ami begy�gyult.A l�ny fel�llt,�s felseg�tette Sesshoumarut.-Nem is tudom hogy k�sz�njem meg..-mondta a l�ny.-Ugyan,semmis�g.-legyintett Sesshoumaru.-Mutasd meg,merre ment a harcos.-a l�ny az erd� fel� mutatott.-Arra ment.-mondta.-De vigy�zz,nagyon er�s!-Vigy�zok.-mondta Sesshoumaru,�s elfutott az erd� fel�.F�l �ra m�lva megtal�lta a harcost,bent az erd� legm�ly�n.

Sesshoumaru r�t�madt a harcosra.Sok�ig k�zd�ttek.Sesshoumaru kif�radt.A harcos felr�gta a d�mont,�s belesz�rta a sz�v�be a kardj�t.N�h�nyszor megford�totta,�s �lvezettel n�zte ahogy Sesshoumaru szenved.Majd gonoszan vigyorgott �s otthagyta a d�mont.Sesshoumaru fel�llt,�s botladozva elindult vissza a faluba,de f�l�ton �sszeesett.Nagy nehezen fel�llt,�s odament egy f�hoz.Le�lt a f�ldre,�s a fa t�rzs�nek d�lt.Sesshoumaru �rezte,hogy egyre lassabban ver a sz�ve....Becsukta a szem�t,�s v�rt.....M�g �lt benne a rem�ny,hogy valaki majd arra j�r.....

�gy teltek el az �r�knak t�n� percek.Sesshoumaru f�jdalmasan h�r�gve l�legzett.�rezte,hogy nem b�rja m�r sok�ig...

L�tott valakit k�zeledni a f�k k�zt....Nagyon ismer�s volt,de Sesshoumaru nem l�tta rendesen,ki az.A d�mon egyre hom�lyosabban l�tott,majd els�t�t�lt el�tte minden....M�g �rezte,hogy a hirtelen felt�mad� sz�l es�illatot hoz mag�val.......Azt�n meghalt.

Az alak kil�pett a f�k k�z�l.Inutaisho volt az.Meg�rezte,hogy t�rt�nt valami.Odament Sesshoumaruhoz.Felemelte a holttest�t a f�ldr�l.Inutaisho tudta,hogy a fia halott,de nem s�rt,mert nem adta fel a rem�nyt.Tudta,hogy van megold�s,amivel visszahozhatja Sesshoumarut az �l�k k�z�.

Gyorsan hazafutott.Bement a h�zba,�s letette egy �gyra a fia holttest�t.

-Inuyasha!-mondta Inutaisho.-Gyere ide,fiam!-Megyek!-Inuyasha bement a szob�ba.-Mi t�rt�nt,apa?-k�rdezte.-A b�ty�d meghalt,Inuyasha.-Mi?-Inuyasha odament Sesshoumaruhoz,�s r�n�zett,majd az apj�ra.-Nem...az lehetetlen...nem halhatott meg!-Sajnos nem lehetetlen.-Inutaisho szomor�an lehajtotta a fej�t.-Meghalt.-Vissza tudod hozni,ugye?-k�rdezte Inuyasha halkan,a k�nnyeivel k�szk�dve.-Megpr�b�lom.De nem biztos,hogy menni fog.-Inutaisho �sszetette a k�t kez�t,�s koncentr�llt.Megjelent a kezei k�zt egy f�nyes,k�k g�mb.Odament Sesshoumaruhoz,�s belenyomta a g�mb�t.Sesshoumaru kinyitotta a szem�t.

-J�l vagy?-k�rdezte Inutaisho.-Igen..-Sesshoumaru fel�lt,�s Inuyash�ra n�zett.-Inu,hiszen te s�rt�l!-mondta meglepetten-Valami baj van?-Nem....nincs semmi baj......Hiszen �lsz!!!-Inuyasha �t�lelte a b�tyj�t �s s�rt.....