�letk�p

Gy�ny�r�, ny�ri d�lut�n volt. A madarak  j�tszadozva t�ncoltak az �gen, a sz�l vir�gszirmokat sodort a k�zeli f�kr�l a f�ldekre, melyek r�zsasz�n h�es�sk�nt hatottak a naps�t�sben.. A falusiak az �rny�kba h�z�dva besz�lgettek, �gy pihenve ki az eg�sz napi f�radalmakat. N�h�ny gyerek nevetve j�tszott a krist�lytiszta viz� patak mellett, egy k�ly�k kutya ugr�ndozva kergette �ket.

A falu egy kellemes v�lgyben helyezkedett el, melyet hegyek eg�sz sora z�rt k�rbe. Csup�n n�h�ny h�g� vezetett ki a v�lgyb�l, s azokat is csak az tal�lhatta meg, aki j�l ismerte ezt a ter�letet. Az egyik eldugott �sv�ny a legzordabb hegyre vezetett fel. Az utat mindenhol s�r� erd� szeg�lyezte, csak elv�tve akadt egy-egy tiszt�s vagy patak. A falut�l egy�r�nyi j�r�sra ter�lt el egy t�gas sziklap�rk�ny, f�vel bebor�tott, vir�gokkal telesz�rt. f�kkal keretezett r�t.  A falura n�zett le, csod�s kil�t�st ny�jtva. Az erd� s az �sv�ny ott haladt el mellette.

A tiszt�s k�zep�n egy s�reml�k d�szelgett, vir�gokkal bebor�tva, m�gis mag�nyosan. Egy fiatal n� t�rdelt el�tte, lehunyt szemmel. �sszetett k�zzel im�dkozott. A h�ta m�g�tt, az erd�sz�li f�k �rny�k�ban �llt egy f�rfi, egy szerzetes, h�t�t a mellette l�v� f�nak vetve. Bal kez�ben d�szes botot tartott, jobbja gy�ngyf�z�rrel volt betekerve. A l�bain�l �lt a f�ld�n egy 3-4 �ves kisl�ny. Hossz�, barna haja, s�t�tk�k szeme volt, vir�gos kimon�t viselt. T�relmesen v�rt, majd n�h�ny m�sodperccel k�s�bb fel�llt �s a n�h�z s�t�lt. Meg�llt mellette, k�r�lbel�l �gy olyan magas volt, mint a n� t�rdelve. Megsimogatta az arc�t, �s a v�ll�ra hajtotta a fej�t. A n� kinyitotta a szem�t, az most szomor�an csillogott. A kisl�ny az �l�be m�szott �s hozz�b�jt. A n� bal kez�vel �tkarolta a gyereket, jobbj�t pedig a s�reml�k fel� ny�jtotta. Ujjait v�gigfuttatta a cikorny�s feliraton, �s halkan �gy sz�lt:

- �g veled Kohaku...

Lassan fel�llt, karj�ba emelve a gyermeket. Megfordult, �s a f�n�l v�rakoz� f�rfi s�t�tk�k szem�be n�zett. A szerzetes a n� fel� ny�jtotta gy�ngysorba tekert jobbj�t; tekintet�ben b�ztat� f�ny csillant. A kisl�ny megmozdult a n� karj�ban, �s �lmos hangon k�rdezte:

- Most hov� megy�nk, mama?

A n� r�mosolygott gyermek�re. Szem�ben m�r nyoma sem volt a szomor�s�gnak, gy�sznak, let�rts�gnek.

- A r�gi bar�tainkhoz...

Elindult a szerzetes fel�, majd mikor mell� �rt, a f�rfi gyeng�den �tkarolta. A f�k k�z�l egy m�retes macskad�mon l�pett ki.. Mindannyian fel�ltek a h�t�ra, �s a szikr�z� naps�t�sben d�l fel� indultak, a r�gi �let�k fel�.