�des kicsi Kagura

By Kagura

1.r�sz

        Ny�r volt. Miroku �s Shippou Inuyash��kra v�rtak, akik p�r napja mentek el.

-Hol lehetnek m�r ilyen sok�? –k�rdezte Shippou a k�t mellett �lve. –M�r r�g�ta elmentek!

-Nyugalom, biztosan csak k�rben�ztek. –v�laszolta Miroku, aki bel�l szint�n agg�dott. K�rben�zett. –Sangot nem l�ttad?

-Nem, ma m�g alig… A dombn�l m�r n�zted? –n�zett r� a r�kad�mon.

-M�g, nem, de k�sz�n�m a tan�csot!- azzal elindult a domb fele. Shippou csak �gy n�zett ut�na.

 Sango val�ban a domboldalon �lt, �l�ben Kirar�val.

-Vajon hol lehet Kohaku? –elm�lkedett, mikor megpillantotta maga mellet Mirokut. Le�lt mell�je, �s m�lyen a l�ny szem�be n�zett.

-Ugye Kohakura gondolsz? –k�rdezte, mire Sango b�lintott. –Biztosan nagyon hi�nyzik neked. Nem j� elv�lni a szeretteinkt�l.

-Bizony… J� lenne tudni, hogy mi van vele. –majd feln�zett a naps�t�ses �gre, amin tarka b�r�nyfelh�k sorakoztak.

- Biztosan j�l van. –azzal lefek�dt a f�re, �s � is b�multa az eget. –Ma olyan b�k�s napunk van nemde b�r?

-De… -v�laszolt Sango. R�n�zett Kirar�ra, aki k�z�tt�k fek�dt le. – N�zd csak, az a felh� olyan, mint egy pillang�!

 -Bizony, ott meg egy macska! –mutatott egy fura felh�re. Sango mosolygott. „Olyan j� ez a pillanat, most semmivel sem tudja elrontani… t�vedtem.” Gondolta, �s r�n�zett a fenek�t simogat� k�zre, majd a gazd�j�ra, aki mosolygott kedvesen.

-MI�RT KELL NEKED MINDEN PILLANTOT ELRONTANOD! ? –ord�totta, �s j�l felpofozta a szerzetest, majd m�rgesen elballagott.

 Ek�zben a falu m�sik v�g�n, a sz�nt�f�ldeken:

-Kaede, mi volt ez? –k�rdezte az egyik f�rfi, aki az any�nak seg�tett gyoml�lni.

 -Mi volt ez? –k�rdezte Kagome Inuyash�t�l, amikor kim�sztak a k�tb�l.

- Miroku megint bevetette a „b�jait”. –v�laszolta k�z�mb�sen a f�ld�mon. Kagome k�rben�zett.

-�, milyen j� id� van, nem gondolod? –k�rdezte, mikor egy hatalmasat szippantott a leveg�b�l.

 Mindketten elcsod�lkoztak, mikor Sango j�tt fel�j�k. –De j�, hogy itt vagytok! –mondta m�rgesen.

2. r�sz

V�g�l is Shippou is el�ker�lt. Mivel a nap eddig gy�ny�r� volt, �gy d�nt�ttek, hogy s�t�lnak az erd�ben.

-Most k�l�n�sen kihalt minden zaj. �llatok szag�t is alig �rzem… -mondta Inuyasha, �s k�rben�zett. Egyszer csak elindult a patak fele. – Ismer�s szag.. –elindultak bar�tai ut�na, majd a f�ld�mon el�vette a Tetsugait, �s le akart csapni…

 -Inuyasha fekszik! –sik�totta Kagome, mikor megl�tta azt az alakot, akit meg akart Inuyasha �lni. A f�ld�mon hatalmasat esve a patak partj�ra esett, kis h�j�n lenyesve a kard a fej�t- Inuyasha! Majdnem meg�lted!

-A�… err�l igaz�n leszokhatn�l Kagome!

-Mi az, mi t�rt�nt? –k�rdezte Miroku, mikor megpillantotta az alakot. Elcsod�lkozott. Sango is a szerzetes, �s bar�tai mell� �rt, mikor � is megd�bbent.

-Egy… gyerek? –csod�lkozott, Mirokuval �s Kagomevel egy�tt.

 Val�ban, egy kisl�ny �llt a patakparton. Ruh�ja szakadt volt, haja itt-ott kij�tt h�tul lev� copfj�b�l, eg�sz test�t sebek bor�tott�k. �ppen le akarta venni a ruh�j�t, mikor a kis csapat megj�tt. Szemei k�nnyesek voltak, nagyon megijedhetett. Kez�ben valami roncsot tartott.

Sango elindult a kisl�ny fele, m�g Inuyasha felt�p�szkodott. –Ne f�lj. Nem akarunk b�ntani. –mondta nyugtat� hangon.

 -Reszkess kisl�ny! –ord�totta, �s a kardj�val le akart csapni Inuyasha.

-Fekszik, fekszik, fekszik, feksziiiik! –vis�totta Kagome. –Teljesen elment az eszed?! Ez csak egy kisl�ny!

  –De h�t Naraku szaga van! Le merem fogadni, hogy Naraku inkarn�ci�ja! –a kisl�ny elcsod�lkozott.

-Ki az a Naraku? –k�rdezte v�kony, l�gy hangj�n. Ett�l mindenki elv�g�dott, kiv�ve a f�ld�mont, aki m�r fek�dt.

-Ne… nem ismered? K�l�n�s. Mi a neved? –k�rdezte Kagome.

-Kagura vagyok… -mondta megszeppenve.

-Kagura, most meg.. –mondta Inuyasha, de Kagome f�lelmetes arc�ra n�zve ink�bb be sem fejezte. Kagome mosolyogva b�lintott. Felkelt Inuyasha, �s elindult az erd�b�l kifele. –majd gyertek... –motyogta, felt�telezte, senki sem k�v�ncsi r�.

 Csod�lkozva n�ztek ut�na, majd Mirokura terel�d�tt a figyelm�k, aki mosolygott, �s ny�lv�n valahol m�shol van. Majd mikor �szre vette, hogy figyelik, ki nyitotta a sz�j�t, �s: -Le… h�� Kagome, mit csin�lsz? –k�rdezte megr�k�ny�dve a szerzetes, mikor a l�ny elkezdte tolni. A k�t l�ny k�rusban v�laszoltak neki:

-ESZEDBE SE JUSSON! –tolta el onnan Kagome, �gy m�r csak Sango �s Kagura maradt ott. Kirara elment a szerzetes�kkel, hogy seg�thessen Kagom�nak.

 -Ne vedd zokon a szerzetes m�v�t, � m�r csak ilyen.. –cs�v�lta a fej�t Sango. –m�son nem is j�r az esze..

-Ki vagy? –k�rdezte remegve a kisl�ny, aki le�lt, mert nagyon elf�radt.

-Sango vagyok. –mutatkozott be, majd le�lt mell�je.- Mi t�rt�nt veled? Olyan szakadt a ruh�d, �s olyan sebes vagy.. –n�zett r�.

-Fogalmam sincs, csak arra eml�kszem, hogy menek�l�k, �s elt�rik a kedvenc t�rgyam..- azzal megmutatta Sangonak a t�r�tt legyez�j�t. Elcsod�lkozott.

-Zavarok? –k�rdezte Kagome, mikor visszat�rt bar�tn�j�hez.

-Nem, dehogy.. –cs�v�lta a fej�t Sango. Kagome egy ideig figyelte a kisl�nyt.

-Meg k�ne f�rdetni… Gyertek, menj�nk vissza. –seg�tett fel�llni Sangonak, akis pedig a kisl�nynak seg�tett. �szrevette, hogy Kagura s�nt�t, ez�rt �vatosan felvette az �l�be, �s �gy mentek vissza Inuyash��khoz.

3. r�sz

Mikor a l�nyok visszamentek, Inuyasha kivont karddal fogadta �ket.

-Most meghalsz, Nara..

-FEKSZIIK! –azzal egy hatalmasat puffant szeg�ny �ldozat a f�ld�n.

-A�.. m�r azt hittem, hogy elfogott titeket Naraku.. –Kagur�ra n�zett, Sango �s Miroku m�r el�re �rezt�k, mi fog t�rt�nni, beh�zt�k a nyakukat, �s egym�sra n�zve ugyanazt mondt�k: Kezd�dik… -Mit keres ez itt?! –r�n�zett a k�t l�nyra, ut�na Kagur�ra- Nem, nem tehetitek! �s hogyha k�mkedik  Narakunak!? Akkor sem maradhat itt!

-Jaj, Inuyasha! Hogyan k�mkedhetne neki, ha azt se tudja, hogy kicsoda?! Azonk�v�l el is t�r�tt a legyez�je, mit �rthat nek�nk? –Sango�k k�zben arr�bbmentek, mintha nem lenn�nek k�v�ncsiak a folytat�sra.

-�s ha hazudik?! Att�l m�g vesz�lyes, ha itt tartjuk, �rtsd meg! –elszomorodott Kagome, oda ment Inuyash�hoz, �s hatalmas szemekkel n�z r�.

-K�rlek.. csak egy ideig… -n�zett r� k�nnyes szemekkel, amira Inuyasha megl�gyult.

-Na j�, de t�ntess�tek el ezt az undor�t� b�zt! Ki nem �llhatom a szag�t! –mondta hatalmas s�hajjal.

-Jaj, Inuyasha k�sz�n�m! –azzal �t�lelte a l�ny, aminek igen nagy csod�lkoz�s lett a v�ge.

-H��, Kagome! Engedj el! –ny�gte ki mag�b�l, majd elkezdte lebontogatni mag�r�l Kagom�t, aki k�nnyen engedte mag�t.

***

-Szerinted m�g veszekednek? –k�rdezte Sango Mirokut�l.

-Biztosan.. tudod, hogy mennyi id�, am�g kiveszekedik magukat. –s�hajtott, majd Kagur�ra n�zett. –Nem n�z ki annak a f�lelmetes sz�lboszork�nynak.

-Szerintem sem.. �s most nincs is akkora gonosz energi�ja, nem gondolod? –k�rdezte a l�ny, mire a szerzetes b�lintott.

-De a gonosz nehezen fog kisz�llni bel�le… -mondta, majd odament a kisl�nyhoz. –Kagura, le.. –akkora pofont kapott a l�nyt�l, hogy csak �gy zengett a szerzetes feje. –Most mit tettem? Csak azt akartam t�le k�rdezni, hogy lehets�ges, hogy t�nyleg nem eml�kszik-e semmire!

-Eln�z�st.. –k�rt bocs�natot, mik�zben elpirult. –Csak azt hittem, hogy m�st akarsz megk�rdezni.

-Legk�zelebb v�rd meg, miel�tt befejezem, rendben?- k�rdezte Miroku, majd r�mosolygott a k�t l�nyra. Majd fel�llt, �s elindult Inuyash��k fele. Sango csak �gy n�zett ut�na, s�hajtott. Kagura odas�t�lt hozz�.

-Valami baj van? –k�rdezte.

-Semmi… -v�laszolta, majd r�n�zett a l�nyra. -Gyere, n�zz�k meg Inuyash��kat, hol tartanak a veszeked�sben.

4. r�sz

Kagura b�lintott, majd elindult Sango mellett. „�rdekes.. Olyan fura egy ellens�g mellett menni. Most nem is l�tsz�dik vesz�lyesnek. Vajon hol lehet Kohaku?” gondolta mag�ban Sango, mik�zben eleredtek k�nnyei.

 -Mi a baj? –k�rdezte Kagura, majd �t�lelte Sangot. -Nekem elmondhatod, nem adom tov�bb senkinek.

-Tudod, nekem van egy �cs�m, Kohaku. K�r�lbel�l annyi id�s lehet, mint te. De Naraku csapd�ba csalt minket, �s meg�lte. Majd egy shikon szil�nkkal fel�lesztette, �s j�tszadozik az �let�vel..- tov�bb nem b�rta folytatni, le�lt a domboldalra, �s t�rd�re hajtva fej�t elkezdett s�rni. Kagura szomor�an n�zett r�.

-Sango.. nagyon sajn�lom. –mondta, majd er�sen �t�lelte. –Sz�rny� lehet egy szerett�nkt�l elv�lni. Nekem nincs senkim, akit elvesz�thetn�k… -azzal � is elkezdett s�rni. R�n�zett Sango, let�r�lte az arc�r�l a k�nnyeket.

-Kagura, ne s�rj. Ne �ztassuk el szeg�ny egereket.. –gondolkodott, hogy mivel vid�tsa fel szeg�ny l�nyt, de nem jutott esz�be semmi. –Ami megt�rt�nt, nem lehet m�r megv�ltoztatni. Az �n ellens�gem Naraku. Kagom�nek, Mirokunak, �s m�g Inuyash�nak is az ellens�ge. Mi mindannyian el akarjuk t�r�lni a f�ld felsz�n�r�l.- mondta, majd fels�hajtott, mikor l�tta, hogy Kagura m�r nem s�r. –Mindent megtesz�nk, hogy v�gre megbosszuljuk a tett�t.

- H�t itt vagytok? –k�rdezte Miroku Kagome mellett menve.

-Van egy j� h�rem Kagura, itt maradhatsz! –mondta mosolyogva Kagome, mire az egym�s mellett lev� k�t l�ny elmosolyodott. –B�r Inuyasha szerint valahogy leplezni k�ne a szag�t.

-Az nehezen menne.. Hmm.. Nem j�ssz gy�gyn�v�nyeket gy�jteni, Kagome? –k�rdezte Sango, egy alig l�that� kacsint�ssal, amit csak Kagome l�tott, aki r�gt�n b�lintott. .Gyere Kagura.. –azzal kezet fogott a kisl�nnyal, �s elindult az erd� fele Kagomevel. Miroku csak �gy b�mult ut�nuk, majd v�llat vonva elindult Inuyasha fele, aki �ppen a f�ben az eget n�zte.

-A l�nyok elmentek gy�gyf�veket szedni. Addig nem megy�nk el f�rdeni? –k�rdezte a szerzetes, mik�zben le�l a f�ld�mon mell�.

-Rendben, addig sem fogsz leskel�dni. H� Shippou! -ki�ltott a r�kad�monnak. –J�ssz f�rdeni!

-Igen! –azzal ott is termett a k�t fi� k�z�tt, �s elindultak a f�rd� fele.

***

A l�nyok ek�zben meg�rkeztek a f�rd�helyre, �s �ppen a v�zbe ugrott bele Kagome. Sango m�g vetk�z�tt lefele, Kagura pedig a v�zben lubickolt.

- Na, ma m�g j�ssz Sango? –k�rdezt�k a v�zben lev�k.

-Igen! –azzal be is gyalogolt a forr� v�zbe. -�, de j�.. –s�hajtott, mik�zben a t�bbiekre n�zett. Kagura j�csk�n akci�ba kezdett, �s lefr�csk�lte Kagom�t, aki visszat�madott, �s akkora hull�mot ind�tott a kicsi fele, hogy az Sangot is el�rte, aki kapkodva vette a leveg�t. Mikor elegend� oxig�nhez jutott, elkezdett csalafint�n mosolyogni, �s � is besz�llt a j�t�kba. Majd mikor kif�radtak, beled�ltek a v�zbe.

-Milyen j� kukkoll�k n�lk�l f�rdeni, nem igaz? –k�rdezte Kagome, mire Sango b�lintott.

-Csakhogy nem vagyunk egyed�l… -cs�ndre intette a l�nyokat, majd a f�ldr�l f�lv�ve egy kavicsot nekidobta az egyik bokornak, ahonnan egy kismajom esett le.

-Gyere Inuyasha! –hallottak egy ismer�s hangot, majd m�g�tt�k megjelent Miroku, �s Inuyasha meztelen�l…

5. r�sz

-H�t ti meg mit csin�ltok? –k�rdezte a f�ld�mon, amire megremegtek a l�nyok, h�trafordultak. Kagura a l�tv�nyt�l annyira megijedt, hogy el�jult, �s elt�nt a v�zben.

-T�NJETEK EL INNEN! –ki�ltottak r� szerencs�tlen fi�kra Sango �s Kagome. Inuyasha r�gt�n elrohant, de m�r t�l k�s�n.

-Fekszik! –sik�totta Kagome, �s egy hatalmas puffan�ssal zuhant a f�ldre. Miroku a l�tv�nyt�l ledermedve figyelte a l�nyokat, eg�szen addig, am�g Shippou el�je nem var�zsolt egy parav�nt, ami eltakarta �ket. V�g�l is Shippou el�j�tt a parav�n m�g�l, beleugorva a v�zbe, amiben els�llyedt. Megpillantotta a v�zben eszm�letlen Kagur�t (akit eddig senki nem vett �szre), �s kih�zta a partra.

-Teljesen megfeledkezt�nk Kagur�r�l! –sik�totta Sango, �s odarohant a kisl�nyhoz. –Kagura, j�l vagy? –k�rdezte, mik�zben Kagome is odament.

-F�, nagyon elfelejtett�k, hogy � is itt van.. K�sz�n�m Shippou, hogy megmentetted! –n�zett r� h�l�san a k�ly�kre Kagome. K�zben r�n�zett a m�sik l�nyra, aki Kagur�b�l szuszakolta ki a vizet. Mikor a kisl�ny leveg�h�z jutott, s�r�n k�h�g�tt, majd k�nnyes szemekkel pillantott a l�nyokra, �s Shippoura.

-Mi..mi t�rt�nt? –k�rdezte, �s fel�lt.

-Beleest�l a v�zbe, �s bizony�ra el�jult�l –magyar�zta a r�kak�ly�k.

- Bizony, Shippou megmentett. –mondta Kagome, mire az eml�tett elpirult.

-�, k�sz�n�m! –pislogott h�l�san a kisl�ny, �s mire Shippou �szbe kaphatott, addig m�r Kagura �lel�s�ben volt, majd egy cuppan�s puszit nyomott le a kisl�ny h�s�nek arc�ra, aki elv�r�s�d�tt. R�pillantott a l�nyra, aki szint�n elpirult.

 Kagome �s Sango m�r jav�ban �lt�z�tt, �m mikor l�tt�k a jelenetet, elmosolyodtak.

-Lehet, hogy �sszej�nnek? –k�rdezte Sango suttogva Kagom�t�l.

-H�t.. –gondolkodott el, majd v�laszolt szint�n suttogva Kagome. –Nem lehetetlen..

 Hossz� id� ut�n elengedte Kagura a fi�t, aki el volt var�zsolva, �s r�fagyott a mosoly az arc�ra. Miut�n a kisl�ny fel�lt�z�tt, �s Shippou is elkezdtek j�tszadozni, mik�zben Kagome �s Sango besz�lgetett.

 Miroku titkon figyelte a h�rom l�nyt, �s a r�kad�mont, persze el�tte fel�lt�z�tt. Majd visszament a parav�nhoz, �s onnan leselkedett. Pont azt l�tta, mikor Shippou kapott egy puszit Kagur�t�l, aki �t�lelte. „B�rcsak �n lenn�k Shippou helyett, Kagura pedig Sango..” -gondolta, amibe j�l bele is v�r�s�d�tt. Erre a gondolatn�l abbamaradt tev�kenys�ge, �s mosolyogva aludt el.

***

-H�t itt meg mi van? –k�rdezte Kagura, a parav�nra mutatva.

-Csak az erd�, semmi m�s… -v�laszolta Shippou. Kagome visszament Inuyash�hoz, m�g Sango a domboldalon gondolkodott. Az id� m�r estefele j�rt.

-Gyere, b�j�csk�zzunk! –aj�nlotta fel Kagura. –Te leszel a huny�! Sz�molj 10-ig! –azzal el is rohant. A k�ly�k csod�lkozva n�zett ut�na.

- De hogyan kell sz�molni, -k�rdezte, de a l�ny m�r messze j�rt. –Na j�.. Egy, kett�, h�rom, n�gy.. most mi is j�n? –t�prengett, majd elindult keresg�lni.

 M�r vagy 5 perce kereste, mikor bepillantott a parav�n m�g�.

-Most meg va.. –ki�ltotta, �m az el�tte elter�l� l�tv�nyt�l megd�bbent. Ott fek�dt az alv� Miroku, karj�ban Kagur�val, aki szint�n aludt. A szerzetes nagyon mosolygott. –Jaj, Miroku, hogy te m�r l�nyokr�l �lmodsz.. –r�zta meg a fej�t a kisfi�. –K�ne valamit csin�lni vel�k.. Hamarosan bes�t�tedik, �s nem maradhatnak itt.. Maradjatok itt, mindj�rt j�v�k.. –azzal elrohant Inuyash��k fele, nagyban agg�dva, hogy mi lesz a szerzetessel, de jobban f�ltette Kagur�t.

6.r�sz

Mik�zben Shippou rohant Inuyash��k fele, csak arra b�rt gondolni, hogy ne legyen semmi baja a l�nynak. Rengetegszer l�tta Mirokut l�nyokkal, �s nem is tudta, mi t�rt�nne, ha t�l k�s�n �rt volna oda.

***

-Na de Kagome! –k�rlelte Inuyasha a l�nyt. –Nem mehetsz el!

-De musz�j! –v�laszolt r� a l�ny, megszeppenve, mikor a f�ld�mon elkezdett pitizni. –Ne, ne n�zz �gy r�m… -fordult el Kagome, de Inuyasha pillant�sa hatalmas f�jdalmat okozott a sz�v�ben. Nagyot s�hajtott. –Rendben..

 Nem l�thatta, de a fi� hatalmas szemekkel n�zett r�, szem�ben h�la csillogott.

-Inuyashaaa! –hallottak az erd� fel�l egy ismer�s hangot. –Gyere gyorsan! –�llt meg el�tt�k a r�kak�ly�k, Kagome l�b�nak t�maszkodva lihegett.

-Mi t�rt�nt, Shippou? –k�rdezte a l�ny. –De ami f�: hol van Kagura?

-Ez a gond! Gyertek gyorsan! –azzal m�r rohant is vissza az erd� fele. Inuyasha m�g mindig ugyan�gy n�zett ,meg sem mozdult. Kagome fur�n n�zett r�.

-Gyertek m��r! –vis�totta Shippou, Inuyash�t fel�bresztve, aki csod�lkozva n�zett k�rbe.

-Mi-mi t�rt�nt? –k�rdezte, mire a l�ny hanyatt v�g�dott.

-Gyere! –mondta, azzal elindult a r�kak�ly�k ut�n.

 Mikor oda�rtek a t�hoz, teljesen meglep�dtek: Miroku, oldal�n Kagur�val harcoltak Kann�val.

-Kagome.. –mondta a feh�r haj� l�ny, de Kagome megr�zk�dott a hang hallat�n. Kanna el�vette a t�kr�t, �s a l�ny fel� tartotta, mikor hatalmas f�jdalmat �rzett a fej�n. A f�ldre borult, �s megfordult. –Kagura? –k�rdezte. A kisl�ny kez�ben vigyorgott, kez�ben Miroku botj�val. A szerzetes csak csod�lkozott a kisl�ny erej�n, majd elmosolyodott.

-Kagura.. Naraku megk�rt valamire, �s �n most teljes�teni fogom. –mondta, azzal elindult a l�ny fele.

-Most meghalsz! –ki�ltotta Inuyasha, el�h�zva a Tetsugait, a Kanna fele csapott. A kisl�ny el�vette a t�kr�t, �s a kard el� ford�totta, �m de ezt ellenfele t�l k�s�n vette �szre, �s visszat�kr�zte mag�ra. Inuyasha hatalmas sebet kapott karj�ra

-Inuyasha! –ki�ltotta Kagome, �s h�trany�lt a h�t�hoz.. Ahol nem volt ott a tegeze. –Pont most felejtettem a k�tn�l.. –motyogta elpirulva.

-Psszt.. Kagome.. –hallotta Shippou suttog� hangj�t a l�ny. -Haszn�lj engem! –mondta, �s egy tegez jelent meg Kagome h�t�n, egy �jjal, �s egy ny�llal.

-K�sz�n�m.. –mondta h�l�san a l�ny, haszn�lva r�gt�n a fegyvereket r�gt�n. –Most v�ged!

 „Hm.. Milyen �rdekes.. Kagome �s Inuyasha mindig ugyanazt mondja.” T�prengett Miroku. Kagome eltal�lta Kann�t, aki �sszeesett. Mindenki furcs�n n�zett r�, kiv�ve Kagur�t.

-E-ez kicsoda volt? –k�rdezte, f�l�n pillantva mindenkire.

-Kanna volt.. elvileg a testv�red.. –v�laszolta hidegv�rrel Inuyasha. –az ellens�g�nk, ak�r csak te is.

-Inuyasha! –n�zett r� ellenszenvvel Kagome.

-Most mi van? Nem tettem semmi rosszat!

-Fekszik! –mondta, �s a kisl�nyra pillantott. Kagur�nak folyni kezdtek k�nnyei, v�g�l s�rva elszaladt.

-Most n�zd meg mit csin�lt�l! –ord�tott Inuyash�ra Shippou, mire a kuty�t�l egy hatalmas p�pot kapott.

-Fekszik! –ki�lltotta Kagome, �gy Inuyasha nem puffant nagyot, mert a f�ld�n fek�dt.

7. r�sz

 „Mit is gondolhattam! Olyan ostoba vagyok.. Nincs itt semmi keresnival�m, hiba is volt idej�nn�m!” gondolta Kagura, ahogyan rohant az erd�ben. V�gig a f�ldet n�zte, �gy meg sem l�tta Sangot, aki �ppen a f�t n�zte. Belerohant.

-Sajn�lom, sajn�lok mindent! –mondta sik�tva Sangonak, aki meg sem �rtett bel�le semmit. Kagura tov�bb akart volna futni, de Sango megfogta a l�ny ruh�j�nak sz�l�t, �gy, annak musz�j volt meg�llnia.

-Mir�l besz�lsz Kagura? –k�rdezte, szorosan mag�hoz �lelve a l�nyt, hogy nehogy elmenek�lj�n.

-Engedj el! Nem okoztam neked semmi �r�met, csak f�jdalmakat! –mondta szakasosan, de Sangonak bevillant, hogy megtudta. „Ezek szerint megtudta. De vajon ki mondta el neki?” gondolta, majd nyugtat�n r�pillantott Kagur�ra.

-Semmi baj..  –mondta, de ekkor a l�ny kit�pte mag�t az �lel�sb�l.

-Nem, nem �rted! F�jdalmat okoztam!

 Azzal szaladt is tov�bb, sokkal gyorsabban. Mire �szbe kaphatott Sango, addigra Kagura m�r messze j�rt.

***

-K�sz�n�m, Kanna.. –mondta Naraku h�s�ges szolg�j�nak, aki nem �ppen a legjobb b�rben volt. –Pihenned kell, hogy meg�ld Inuyash��kat, de f�leg Kagur�t.. –mondta, azzal h�tatford�tott. –Az a sz�lboszorka sosem akart engedelmeskedni, �gy �lland�an csak az utamba �llt.. –mondta ink�bb mag�nak, mint Kann�nak.

-Naraku, elmehetek? –k�rdezte az inkarn�ci�.

-Persze.. mint mondtam, pihenned kell. –legyintett, hogy menjen ki. Kanna biccentett, majd kiment. Sz�v�ben fura dolgokat �rzett. Elindult h�t szob�j�ba, hogy pihenjen, de nem b�rta kiejteni fej�b�l Naraku szavait: Elpuszt�tani Kagur�t!

***

-Olyan sz�rny� vagy! –ki�ltott Kagome szeg�ny Inuyash�ra. –Most n�zd, hogy mit csin�lt�l! –mutatott Sangora, aki a fa alatt n�zett a semmibe. –Megs�rtetted Sango �rz�seit!

-De h�t Kagura az ellens�g�nk! Hiszen tudod, mennyiszer akart meg�lni minket!

-Igazad van, de most megv�ltozott! –mondta v�dekez�s�l a l�ny.

-Ugyan.. –legyintett Inuyasha. –A gonosz ugyanolyan marad, mint amilyen volt, illetve rosszabb. N�zd p�ld�ul Mirokut: nem tud leszokni a k�jencs�gr�l!

-Ne hidd, hogy nem hallak.. –motyogta Miroku, a f�ld�mon fej�t j�l megtaposva, majd mikor v�gzett, elindult Sango fele. –Megyek felvid�tom Sangot. –mondta.

-Sok sikert! –ki�ltott Miroku ut�n Kagome.

-Ugyan.. Megint fogja azt csin�lni, amihez �rt. –mondta a f�ld�mon.

-Inuyasha! –n�zett r� m�rgesen Kagome, aminek �rezte, hogy �lni tudna vele. J�l �sszeh�zta mag�t, majd eloldalgott.

-De h�t ha ez az igazs�g? –k�rdezte mag�t�l suttogva a f�ld�mon, f�lve, nehogy meghallja Kagome azt, amit mondott. 

8. r�sz

-Mi a baj Sango? –k�rdezte Miroku, Sango oldal�ra le�lve, de az �szre sem vette. –N�zd, �gy nem j�, ha nem mondod el.  Figyelsz r�m? –megkocogtatta a l�ny fej�t, de semmi reakci�. Sango arc�n egy k�nny csordult le. Miroku gyeng�den let�r�lte a k�nnycseppet, �s �t�lelte.

 –Tudom, milyen neh�z lehet neked. K�t embert megszeretni, �s mindkett�t elveszteni.. K�rlek, sz�lalj meg! –k�rlelte a l�nyt, de mintha egy �lettelen testhez besz�lne. Adott a l�nynak egy puszit, de azzal szint�n nem ment el�bbre.

 –Rendben, b�k�n hagylak. K�rlek, j�jj a norm�l ker�kv�g�sba! –mondta, majd fel�llt Sango mell�l.

***

-Most nem is volt olyan rossz.. –v�lte Shippou, mikor lem�szott a f�r�l. –Szeg�ny Sango.. –mondta, �s oda�lt a l�ny mell�. –Elhiszem, hogy rossz neked, nekem is hi�nyzik. Tudom, hogy az ellens�g�nk, de nekem is hi�nyzik. Mintha a testv�rem lenne. –elgondolkodott egy pillanatra, majd hozz�tette, -De m�g �jra fogjuk l�tni.. –mondta b�ztat�an, de  l�ny mintha meg sem hallan�, csak b�mul a semmibe.

Shippou v�llat vont, majd elindult Kagome fele.

-Nos, j�rt�l valami sikerrel? –k�rdezte agg�dva.

-Nem, semmire. –r�zta meg fej�t szomor�an a r�kak�ly�k.

-Miroku sem? –k�rdezte, b�r nagyon k�telkedett benne.

-� sem. De most nem tett semmi rosszat.

-Nos, most �n megyek. –s�hajtott Kagome, �s elindult ahhoz a f�hoz, ahol Sango �lt.

-Sok sikert! –ki�ltotta a l�ny ut�n. –B�r k�telkedem, hogy siker�lne. –s�gta mag�nak.

***

-Mi a baj, Sango? –k�rdezte Kagome. Sango nem v�laszolt, csak n�zett a semmibe. –N�zd, �gy senki sem tud neked seg�teni, ha nem mondod el. Nagyon agg�dik �rted Shippou, �s m�g Miroku is! Nem j�, ha �gy maradsz! Csak f�jdalmat okozol m�snak! –mondta, �s megb�kte a l�nyt –Most hagylak gondolkodni, szia! – b�cs�t vett a mozdulatlan l�nyt�l, majd elindult vissza Shippouhoz.

-Nos, siker�lt? –k�rdezte a k�ly�k rem�nykedve, de Kagome pillant�s�b�l leolvasta, �s elszomorodott.

-Nem, sajnos nem. Ha senki sem tudja meggy�zni, mi lesz? �n azt hiszem, visszamegyek a vil�gomba.

-Rendben. –b�lintott Shippou. –Mikor j�ssz vissza?

-P�r nap m�lva. De ne agg�dj. Szia! –k�sz�nt a r�kak�ly�knek, majd elindult a k�t fele.

 „Mivel tudn�m vajon felvid�tani Sangot?” gondolta. Eg�szv�gig csak ez j�rt az esz�ben, majd beugrott a k�tba, �s visszajutott saj�t vil�g�ba.

***

9. r�sz

 -Anya, nagypapa, Souta! Megj�ttem! –k�sz�nt�tte csal�dj�t, mikor bel�pett a h�zba. –Valaki!

 K�rbement a h�zban, majd r�d�bbent, hogy nincs otthon rajta k�v�l senki. Bes�t�lt a szob�j�ba, majd hatalmasat ny�jt�zott.

-De r�g voltam itthon! –ki�ltotta, majd r�ugrott �gy�ra. –Szeg�ny Sango..  Vajon mivel tudn�m fel vid�tani?  -k�rdezte mag�t�l, �s elfek�dt az �gy�n. �szre se vette, de r�gt�n elaludt.

***

Hatalmas zajra �bredt fel. K�m�s fejjel n�zett k�rbe, �s r�pillantott az �r�j�ra.

-Mi az m�r megint? –k�rdezte mag�t�l, majd kiment a szob�j�b�l. A macsk�n kis h�j�n �tesett, �gy ment a konyh�ba.

-Szervusz Kagome! –k�sz�nt Souta n�v�r�nek. –Nem is tudtam, hogy itthon vagy.. Hogyhogy ilyen hamar hazaj�tt�l?

-Mit csin�lsz? –k�rdezte Kagome, a k�rd�st meg sem hallva.

-Nagyap��knak meglepet�st. Mindj�rt haza fognak j�…

-�llj! Mi�rt csin�lsz?

-Nem is tudtad? Nagypapa felfedezett egy �j betegs�get! –mondta izgatottan.

-MICSODA?! –k�rdezte Kagome d�h�sen.

-Felfedezett egy �j betegs�get! H�t nem izgalmas? –k�rdezte.

-F�st szag van.. –mondta Kagome, j�l k�rbeszagl�szva.

-Jaj, a torta! –ki�ltotta Souta, �s r�gt�n ki is vette a s�t�b�l a tort�t. –Pedig r�patorta!

 Kagome elfintorodott a torta �ze hallat�n. „M�gsem kellett volna hazaj�nn�m.. „ s�hajtott, de szerencs�j�re ezt �ccse �szre se vette.

-J�ssz seg�teni! –k�rdezte, mire Kagome b�lintott.

„Vajon mit csin�lhatnak a t�bbiek?”

***

-Hol van Kagome?! –k�rdezte inger�lten Inuyasha Shippout, akinek m�r p�r p�p d�szelgett a fej�n.

-Hazament! –vis�totta a r�kak�ly�k.

-MICSODA?! �S TE AZT CSAK �GY HAGYTAD?! –ord�totta a f�ld�mon.

-Nyugodj meg, Inuyasha. Kagome akkor is elment volna, ha gy�zk�dte volna Shippou. �s Shippou gy�zk�dte is, hogy maradjon, nem igaz? –k�rdezte, mire �sszeh�zta mag�t a k�rdezett.

-Nem.. –mondta v�kony hangon. De a f�ld�monnak csak ez kellett: rengeteget �t�tt Shippou fej�re.

-Hagyjad b�k�n Inuyasha! Att�l m�r nem v�ltozik meg semmi, ha meg�t�d! –pr�b�lta nyugtatni Miroku a feld�h�d�tt kuty�t.

***