Egy f�j� gyermekkor

-fanfiction by Fulldemon Sesshoumaru-

Seiya: Sesshoumaru anyja (nem ez az igazi neve, csak a t�rt�net kedv��rt lett kital�lva)

-Apa! Apa!-ki�ltott Sesshoumaru akit az anyja fogott. El akarta vinni.

Inutaisho fel�llt �s m�g egyszer megpr�b�lta visszaszerezni Sesshoumaru-t. Ism�t sikertelen�l.

Seiya �jabb sebet ejtett rajta.

Inutaisho m�r nem tudott fel�llni.

-Apa! Ne hagyd, hogy elvigyen! Kelj fel!-mondta a kis Sesshoumaru, de az anyja elvitte. Elt�ntek.

M�snap:

-Mostant�l megkezd�dik a kik�pz�sed.-mondta Seiya.

-Mi?-n�zett r� k�rd�n Sesshoumaru.

Seiya le�lt a szellem mell�.

-Szereted az ap�d?-k�rdezte.

-Igen.-felelt Sesshoumaru.

Az anyja a kicsi arc�ra �t�tt.

-A szeretet emberi dolog! Te d�mon vagy! Nem ismerheted ezt az �rz�st, ezt a sz�t!

-De �n szeretem aput!-mondta Sesshoumaru.

Egy �jabb pofont kapott. Seiya kiment a h�zb�l. A kicsi Sesshoumaru csak n�zett ut�na k�nnyes szemekkel.

-Sesshoumaru! Gyere ki!-sz�lt Seiya.

A szellem engedelmeskedett.

-T�madj meg!-mondta Seiya.

-De mi�rt? �n nem akarom!

-T�madj meg!-parancsolta a d�mon.

Sesshoumaru megt�madta.

Seiya �kl�vel fia gyomr�ba �t�tt, amit�l a szellem �sszeesett.

-Kelj fel!

Sesshoumaru fel�llt �s a has�t fogta.

Seiya t�mad�sba lend�lt. Olyan gyors volt, hogy Sesshoumaru nem tudott v�dekezni. Egy �jabb �t�st kapott. Ism�t �sszeesett.

Seiya egy sz�nalmas pillant�st vetett r�, �s elment az erd�be. A kis szellemet kint hagyta a h�ban. Ha akar, vesz mag�n annyi er�t hogy bemenjen a h�zba.

�gy ment ez hossz� ideig.

�jszak�nk�nt Sesshoumaru kin�zett az ablakon, �s k�rlelte apj�t, hogy j�jj�n el �rte. B�r tudta, hogy Inutaisho messze van.

Halkan s�rt, nehogy az anyja meghallja. �gy aludt el minden este......................

Majd k�s�bb Sesshoumaru kapott egy kardot az anyj�t�l, hogy azzal is tudjon b�nni.

Ez a kik�pz�s m�r kegyetlenebb volt.

Sesshoumaru komoly sebeket szerzett, de m�r nem f�lt az anyj�ra t�madni.

Seiya �gy gondolta sz�pen haladnak.

K�s�bb:

-Gyere fiam! Mostm�r el�g �gyes �s er�s vagy, hogy embereket �lj!

Seiya elvitte �t egy k�zeli faluba.

-Mi�rt kell b�ntanunk ezeket az embereket?-k�rdezte Sesshoumaru.

-Gyere!-adta ki az utas�t�st az anyja.

Elkezdt�k �lni az embereket. M�r szinte mindenkit meg�ltek, kiv�ve egyet.

-K�rlek ne �lj meg!-k�ny�rg�tt Sesshoumaru-nak a haland�. A szellem hagyta futni.

Az anyja �szrevette.

-Mit csin�lt�l? H�t erre tan�tottalak?

-Anya! Csak egy ember.

-Szembe akarsz sz�llni velem?

A szellem az anyj�ra n�zett.

Egyszercsak egy csapat d�monvad�sz tartott arra. Seiya k�z�j�k l�kte Sesshoumaru-t �s elment.

A d�mon nem tudott szabadulni. A d�monvad�szok nem k�m�lt�k. Sebezt�k ahol �rt�k......

Az emberek szinte m�r mozg�sk�ptelenn� tett�k, mikor Seiya v�gzett vel�k, hazavitte fi�t, �s bek�t�zte a sebeit.

-L�tod fiam? Az emberek gy�l�lnek minket. Pedig nem csin�lt�l semmit, m�gis majdnem meg�ltek.

Mostm�r meg�rtesz ugye?

Sesshoumaru b�lintott.

Seiya boldog volt.

Siker�lt! Ki�lt bel�le minden �rzelmet.

Minden emberi �rz�st.....

The End

�rta: Fulldemon Sesshoumaru