A kárhozott szerelem

By Nitha

Inuyasha és Kagome egy sűrű erdőben sétáltak, amikor Inuyasha szellemszagot érzett meg.

Inuyasha: Kagome maradj mögöttem! Szellem van a közelben…

Kagome: Rendben.- Kagome előrántott egy nyílvesszőt és Inuyasha mögé állt.

A fák közül egy hatalmas szellem rontott elő.

Inuyasha: Kagome van benne ékkő?

Kagome: Igen van, nem is egy… vigyázz vele!

Inuyasha: Erősnek látszik de hozzám képest gyenge!

Inuyasha előrántotta a Tessaigát és nekitámadt a szellemnek, ám az kikerülte a támadását és megsebezte Inuyashát.

Kagome: Inuyasha! Ne félj, segítek!

Inuyasha a földre rogyott és elvesztette az eszméletét. Kagome gyorsan megveszítette az íjat és a szellemre lőtt., eltalálta.

Kagome: Sikerült! De itt még nincs vége…

A szellem megsebesült de nem halt meg. Kagome ismét lőtt de most nem talált célba. A szellem Inuyasha felé fordult és támadni készült.

Kagome: Hagyd őt békén!

Kagome számára nem létezett ebben a pillanatban semmi csak Inuyasha és meg kellett védenie őt, ismét megveszítette az íjat és lőtt, sikeresen. A szellem a földre dőlt és meghalt.

Kagome: Inuyasha…

Kagome gyorsan odafutott Inuyashához. Inuyasha lassan ébredezett.

Inuyasha:Kagome…vigyázz…

Inuyasha ismét érzett valamit,de nem volt teljesen magánál, ezért nem tudta kit vagy mit érez.

„Olyan ismerős ez a szag…de…mi ez?…Hát persze!Naraku!Vagy Kagura?”

Inuyasha annak tudatában, hogy Naraku a közelben lehet felállt és támadásra készülve várt. Ekkor Kagura jelent meg.

Inuyasha: Kagura! Tudtam!

Kagura: Most nincs időm rád, az ékkőszilánkokért jöttem.

Inuyasha túl gyenge volt a harchoz, nem tehetett semmit. Kagura kivette a szellemből a szilánkokat és egy tollal a magasba emelkedett.

Kagura: Köszönöm, hogy elvégeztétek a piszkos munkát!- Azzal elszállt.

Kagome:Inuyasha…sajnálom, nem védtem meg az ékkövet.

Inuyasha: Semmi baj… ugye jól vagy?

Kagome nagyon kifáradt a harcban és összeesett.

Kagome: Segíts felkelni Inuyasha…

Inuyasha odament Kagoméhoz és felsegítette, de a következő pillanatban felfigyelt valamire.

„Mi ez? Talán… lélekrablók?”

Inuyasha: Kagome itt kell maradnod egy kicsit, mindjárt jövök.

Kagome is látta a lélekgyűjtőket és tudta, hogy Inuyasha hova akar menni…Kikyouhoz. Inuyasha elsietett és Kagome utána a kút felé indult.

Kagome: Nem maradhatok itt… most nem.

Kagomét nagy meglepetés érte, amikor a kútnál Kikyout vette észre. Kagome gyorsan egy fa mögé bújt.

Kagome: Mit keres itt Kikyou?

Inuyasha is megérkezett.

Inuyasha: Kikyou!

Kikyou megfordult és Inuyasha felé indult.

Kikyou: Inuyasha…

Inuyasha: Kikyou te mit keresel itt?

Kikyou: Ide vezetett az utam… ide hozzád…

Inuyasha: Hozzám?

Kagome mereven figyelte az eseményeket.

Kikyou Inuyashához lépett és átölelte. Inuyasha lehunyta a szemét és mindent elfelejtett maga körül… csak Kikyou létezett számára.

Kikyou: Inuyasha… gyere velem.

Inuyasha: Hová?

Kikyou: El innen… 50 éve meghaltam de most itt vagyok… gyere hát velem.

Inuyasha nem tudott mit mondani de ekkor Kikyou hozzáhajolt és… megcsókolta.

Kagome hátralépett és megreccsent alatta egy ág.

Kagome: Jaj ne!

Kikyou meghallotta a reccsenést, de Inuyasha nem… nem érdekelte semmi csak Kikyou.Kagome szemeiből könnyek kezdtek folyni, de nem mozdult.

Inuyasha: Kikyou… veled megyek… akárhova is akarsz vinni… én Kikyoum.

Ekkor Kikyou lélekgyűjtői jelentek meg és a magasba emelték Kikyout és Inuyashát. Kagome már nem tudott tovább a fa mögött maradni és előlépett.

Kagome: INUYASHA! NE!!!!

Inuyasha nem halotta Kagome kiáltását de Kikyou igen.

Kikyou: Inuyasha számára már nem létezel, menj haza.- kiálltotta vissza Kikyou.

Kagome: Sze…sze…SZERETLEK!

De Kagome már hiába kiabált Inuyasha és Kikyou messze jártak az égen.

Kikyou: Inuyasha velem jönnél… a halálba is?

Inuyasha: Igen… akár a halálba is.

Kikyout és Inuyashát letették a földre a lélekgyűjtők.

Kikyou: Akkor gyere…

Kikyou előrántotta az íját és egy nyílvesszőt és Inuyashához lépett.

Kikyou: Megölöm magamat és utána téged…

Kagome az erdőben szaladt annak reményében, hogy megtalálja Inuyashát. Látta merre mentek a lélekgyűjtők nem volt nehéz rátalálnia a két fiatalra.

Kagome: Inuyasha!!!

Kagome Inuyasha felé futott de ekkor Kikyou egy íjat lőtt ki Inuyashára… eltalálta. Kagome is íjat rántott és Kikyoura célzott. Kikyou nem állt félre, azt akarta, hogy megölje Kagome és akkor Inuyashával halhat meg.

Kagome: Megölted Inuyashát! Most véged!- Azzal lőtt.

Kagome soha nem volt agresszív de most teljesen elöntötte a düh. Kikyout eltalálta a nyíl és a földre esett. Utolsó erejével Inuyashához mászott és átölelte…Inuyasha még élt.

Kikyou: Találkozunk a túlvilágon.- Kikyou lehunyta a szemét. Inuyasha még élt de már alig volt benne élet.

Kagome: Inuyasha!

Inuyasha: Kagome…

Kagome: Inuyasha te Kikyou választottad és meghaltál csak, hogy vele légy…de én még most is szeretlek és örökké foglak is…még akkor is ha te már nem leszel…

Kagome sírt de erősnek érezte magát… végre elmondta Inuyashának amit érzett.

Inuyasha: Kagome… nekem Kikyou mellett a helyem, megígértem neki, hogy örökké vele maradok és követem mindenhova, még a halálba is.- Inuyasha lehunyta a szemét és nem is nyitotta ki többé.

Kagome még utoljára átölelte.

Kagome: Szeretlek Inuyasha… és a szívemben örökké velem maradsz, boldogok vagyunk itt bent…