Kis titok

- Mi történt, Yusuke?

A szállodában vagyunk. Keiko tanácstalanul néz Yusukére, és várja a választ.

- Ööööö... hát.. azt én is szeretném tudni!- vakarta a fejét Yusuke, majd gondolkodóba esett.

- Mióta ismered az a lányt? Találkozgatsz vele a hátunk mögöttt?!- fogja mérgesre Keiko.

- MI, hogy én?! Feltételezed, hogy azzal a hosszúkörmű hárpiával találkozgatnék??

- Na jó, azt azért nem!

Keiko megkönnyebbülten felsóhajtott. Ebben a pillanatban Botan futott be az ajtón.

- Ti meg mit ültök itt?

- Mi is örülünk neked, Botan!

Botan sóhajtott egy nagyot, majd leült Keiko mellé. Megfogta a vállát, és megkérdezte:

- Nem fáj semmitek? Mi történt?

Yusuke és Keiko értetlenül néztek Botanra.

- Miért sérültünk volna meg?

- Nem... nincs semmi bajunk!- nyugtatgatta Botant Keiko.- Egy pillanat alatt itt voltunk.

Már majdnem teljes volt a társaság. Mindenki megérkezett, kivéve Kuramát, és Hieit.

Eközben az erdőben:

Kurama csak állt, nem mozdult, nézve a lány hűlt helyét. Ekkor kirajzolódott a sűrűből egy alak.

- Mi történt?

- Csak nem vagy rá kíváncsi?- mosolyodott el Kurama

- Ne nézz úgy, mintha még sosem kérdeztem volna ilyet!- mormogott Hiei, és összefonta a kezét.

- Semmi különös.- válaszolt egyértelműen Kurama, majd elment Hiei mellett, egyenesen a szállodába indulva.

- Khm...- nézett Hiei, és visszaindult ő is. Persze ő hamarabb is ért oda. Mindenki örült, hogy végre megjött.

- Már csak Kurama hiányzik!- nyugtázta Yusuke, és ebben a pillanatban ki jött be az ajtón? Kurama.

- Lassú vagy!- dörgölte az orra alá Hiei, de Kurama elengedve a füle mellett a csípős megjegyzést, beindult a szobájába.