Inuyasháék vakáción

                       (By: Moonie)

Egy szép, nyári napon Inuyasháék elhatározták, hogy vakációzni indulnak. Mindenki bepakolt mindent, amit csak szükségesnek talált.

Inuyasha: piros fürdőgatya, 3 nagy zacskó chips, egy hatalmas kék törülköző, napszemüveg, strandlabda (végül is félig KUTYAszellem, nem?)

Kagome: rózsaszín, nyakbakötős bikini, discman, Tankcsapda CD, rózsaszín napszemcsi, pénz, zöld gumimatrac, hatalmas piros napernyő

Miroku: lila fürdőgatya, parfüm, napolaj, minitévé, egy nagy hűtőláda tele Pepsivel, lila gumifotel

Sango: világoskék bikini, egy kis zacskó, benne furcsa, fehér por, napszemüveg, szürke gumimatrac, egy nagy tasak tele szendvicsekkel, egy kosár Kirarának, keresztrejtvény

Shippou: piros pöttyös fürdőgatya (nyerte egy Túró Rudi játékon), egy nagy doboz Mars csoki, kicsi kék labda, frizbi, narancssárga úszógumi

- Na, mindenki megvan? - szólt hátra a vezetőülésről Kagome.
- Mindenki! - kiáltották a többiek, miután elhelyezkedtek csomagjaikkal együtt.
- Akkor nyomás! - vadult be Kagome, és ezerre felpörgette a motort.
- Még jó, hogy Kagome anyukája kölcsönadta ezt a klassz kis minibuszt, mi, Sango? - vigyorgott Miroku, majd (jó szokása szerint) megfogta Sango fenekét.
- Engedd el a hátsómat, te perverz! - kiáltotta a lány, majd akkorát levágott a szerzetesnek, hogyha Inuyasha nem kapja el, biztos kirepül az ablakon egy épp arra foglalatoskodó kamion alá.
- Hé haver, buszban tilos a flört! - figyelmeztette Mirokut barátja, majd egy hanyag, kecses mozdulattal bevágta az anyósülésre.
- Mi a jó ****! - káromkodta el magát Kagome. Amíg az ájult Mirokut próbálta hátratuszkolni, elengedte a kormányt, ezzel elütve egy egész kirándulócsoportot, ráadásul még egy piros sportkocsit is sikerült a földdel egyenlővé tenniük. - Ó, ti kis **** ****, ****! - káromkodott Kagome megállíthatalanul, miután sikerült nagy nehezen egyenesbe hozni a járgányt, és lerázni valahogy a szélvédőről a sportkocsi gumiját.
- Na de Kagome, itt gyerekek is vannak! - figyelmeztette Inuyasha.
*Kagome gyorsan kirakott egy 12-es karikát.*
- Így jó lesz?
- Hát, konkrétan nem erre gondoltam... - felelte a fiú, és letörölte a karikát.
- Akkor meg ne szólj bele! - ripakodott rá a lány, és még gyorsabb tempóba kapcsolt. Megnyomott egy nagy piros gombot, mire a busz elülső része cabrióra váltott.
- Bazzeg, ez a kocsi ilyet is tud? - kérdezte Inuyasha.
- Naná! A muter mindenre gondolt! - szállt el Kagome (na nem szó szerint értve) teljesen, mint egy drogos, aki túllőtte magát. A szél az arcukba csapott, és ha Inuyasha nem szorítja meg erősen a műszerfalat, biztos kirepül a buszból (bár a lába így sem érte a talajt). Kagome teljesen bevadult, megszédítette a hihetetlen sebesség. Eszement tempóban kerülgette a kocsikat, a kanyarokat is semmibe vette.
- Kagome, állj le! - ordította Inuyasha. Nagy nehezen leszállt a földre, és kirángatta Kagomét az ülésből, majd hátradobta. Sajnos pont Shippou-ra esett, de szerencsére az életét Miroku megmentette mesterséges lélegeztetéssel, kivívva egy újabb pofont Sangótól.
Inuyasha beszállt a volánba, visszahúzta a járgány fedelét, és lelassított. A többiek mind nyugodtan lélegezhettek fel (kivéve Kagomét, aki még mindig önkívületi állapotban volt, és ki kellett kötözni a gumimatracára).

Úgy kábé 2 órányi autóút után (miután Kagome már annyira lehiggadt, hogy belekezdhettek egy Activity partiba), megérkeztek Ibizára. Mármint az Ibiza nevet viselő kis strandra egy szép, koszos tó mellé. Ki kellett lökniük egy ócska Trabantot, hogy be tudjanak parkolni valahová. Itt volt az ideje átöltözni fürdőruhába. Először a lányok öltöztek át, csak volt egy kis probléma; erről a klassz kis járgányról hiányzott a függöny. Míg Kagoménak Inuyasha, Sangonak Miroku mustráló pillantásával kellett megküzdenie, hogy végre átvehessék fürdőruháikat. Miután nagy nehezen sikerült (bár mindkét srác is szerzett sérüléseket az átöltözés utáni bunyóban), a fiúkon volt a sor, akik után viszont a lányok csorgatták a nyálukat. Miután már mindannyian fürdőruhában voltak (pár kék-zöld folttal a szemük alatt), elindultak csomagjaikkal együtt, hogy találjanak egy helyet maguknak. Kagome nem is hitte volna, hogy ilyen sokan lesznek a strandon (magyarul: lépni sem lehetett a sok napolajban tocsogó emberkétől). De hőseink ezt a problémát is sikeresen megoldották. Sango a csontbumeránngal, Miroku pedig a kazaanával kezdte irtani a népet. Mikor már a fél strand üres volt, végre kiteríthették egymás mellé törülközőiket és gumimatracaikat (Miroku a gumifoteljét, Shippou az úszógumiját, Kirara pedig a kosarát). Kagome kirakta hatalmas napernyőjét, felvette mindenhová hordható, Teleshoppos napszemüvegét, ráfeküdt a gumimatracra és fejét ide-oda mozgatva belekezdett a Tankcsapda CD hallgatásába. Sango, miután beszippantott egy keveset a fehér porból, elővette keresztrejtvényét, felvette a napszemüvegét, Kirara pedig beleült az ölébe. Miroku a minitévéjén elkezdett nézni egy bikinis-szépségversenyt, Shippou belekezdett csokijába, Inuyasha pedig kibontotta az egyik chipset és felvette a napszemüvegét. Nagyon jól elvoltak, nem vitás, relaxáltak, ne volt semmi dolguk (bár Inuyashára párszor rá kellett szólni a horkolás miatt, két gyerek megdobálta őket romlott fagyival, és egy kutya Kagome arcát vélte illemhelynek). Egy idő után viszont elegük volt a semmittevésből, inkább bementek a tóba.
- Á, ez hideg! - nyafogott Sango, mikor belerakta nagylábujját a tóba. El is fintorodott, mikor meglátta a kétes eredetű, zöld, átlátszó folyadékot becses lábujján. - Fúj!
- Ne aggódj, aranyom! - mosolygott Miroku, és ölbe kapta a lányt. - Majd én beviszlek, baby!
- Hozzám ne merj nyúlni, te perverz! - sikított Sango, miután megérezte a szerzetes kezét a fenekén. Miután levágott egy hatalmas pofont, rádobta a vállára a fiút (kissé meg is rogyott a súlya alatt), és beledobta a vízbe.
- Ügyi voltál, Sango! - fordult barátnőjéhez Kagome, és egy hoszú pacsisorozat után ők is bementek a vízbe. Shippou és Kirara is bementek, csak Inuyasha álldogált a parton.
- Mi van, te nem jössz? - kiáltott rá Kagome.
- De olyan hideg a víz! És biztos tele van halakkal meg medúzákkal? És... - de Inuyasha nem folytathatta tovább, mert Kagome megfogta a bokáját, és belerántotta a tóba.
- Hé, ez nem ér! - mordult fel Inuyasha, és lenyomta Kagome fejét a víz alá. De ezt a lány se hagyhatta szó nélkül, megfogta a fiú füleit, és belenyomta a vízbe.
- Te kis ****! - káromkodta el magát Inuyasha, a karjaiba vette a lányt (aki ennek módfelett baromira örült), párszor megforgatta a feje felett, majd odaadobta néhány éppen arrafelé pókerező cápának (ennek viszont már nem annyira).
- Pókerező cápák? - csodálkozott el Kagome. Szerencséjére az állatok annyira elmerültek a játékban, hogy nem vették észre a lányt. Így Kagome fénysebesen futhatott ki a parta (sajna az úszás nem volt az erőssége szegény lánykának).
- Most megkaptad! - röhögte Inuyasha, de rögtön abba is hagyta, amint Miroku és Sango megfogták a fiút, és bedobták a cápákhoz. Sajna a cápák épp akkor fejezték be a kártyázást, így nem kerülte el a figyelmüket Inuyasha sziluettje.
- Mi van, úszkálunk, úszkálunk? - úszott oda hozzá a legnagyobb cápa, feltehetőleg a bandavezér. Megcsillant a sok ékszer a nyakában, kék napszemüvege eltakarta bizonyára éppen fürkésző szemét. Bal "karján" egy nagy tetoválás ékeskedett, egy rózsát ábrázolt. Összefont karokkal, azaz uszonyokkal méregette Inuyashát, aki nem tudott elmenekülni. A többiek körülvették őt.
- Na mi van, megkukultunk? - röhögött a vezér, naná, hogy a többiek is követték a példáját.
- Őőőő... én csak úgy errefelé úszkáltam...
- Cccc...ez itt a mi területünk. Itt mi, azaz ÉN diktálom a szabályokat, vili? És tudod mi lesz azzal, aki nem tartja be a szabályokat, kölyök?
- Nem... - válaszolt remegve Inuyasha.
- Azt péppé verjük... - nevetett a vezér, majd csettintett egyet (bár azt még én, az író sem tudja, hogy tudnak a cápák csettinteni), és Inuyashát körülfogták.
- Rajta, fiúk!
Eközben a távolban Miroku, Sango, Kagome és Shippou röhögtek a nagy porfelhőn, amit a bunyóval kavartak. Sango már az ájulás határán volt, Shippou pedig már fulladozott a röhögéstől, meg a víztől is (ő sem volt valami penge úszásból).
- Elég, fiúk, már eleget kapott. - kiáltotta a vezér. - Na idefigyelj, öcsi. Tűnj el innen, amíg szépen mondom, oks?
- Oké... - nyögte a sérülésekkel, púpokkal és horzsolásokkal teli Inuyasha, majd nagy nehezen visszaúszott a parta. - Menjetek a francba! - vetette oda barátainak, és duzzogva beállt a büfénél tátongó nagy sorba.
- A fenébe... motyogták a többiek, de hagyták inkább az egészet a csudába, és frizbiztek egy jót (igaz, véletlenül a frizbi eltalált egy nagyon védett madarat is, de ugyan ki a fene törődött vele).

Mikor már kifáradtak, és éhesek is voltak, visszamentek a táborhelyre. Eközben Inuyasha is visszatért, megbékélve, mikor Miroku megkínálta egy üveg Pepsivel. Mindenki elterült a saját fekvőalkalmatosságán, iszogatták a Pepsit, ették a kajájukat, Kagome hallgatta a discman-jét, Shippou és Inuyasha pedig játszottak (Kedves olvasó, ezt te is nyugodtan eljátszhatod magadnak! Sztem tetszeni fog;D)
- Gondolj egy számra 1 és 9 között! (Shippou)
- Ok... (Inuyasha)
- Szorozd meg a számot 9-cel!
- Meg van...
- A kapott számnak a számjegyeit add össze.
- Oks....
- Az így keletkezett számból vonj ki 5-öt.
- ...
- Most van egy számod. Gondolj egy olyan európai országra, ami azzal a betűvel kezdődik, ahányadik helyen az angol ABC-ben a számod áll.
- 1,2,a,b... meg van.
- A kapott ország 3. betűjével kezdődően mondj egy színt.
- ...
- A szín 3. betűjével mondj egy madárfajtát.
- Oké...
- Dániában minden rigó narancssárga?
- Hö? Ez most hogy jön ide? - értetlenkedett Inuyasha. - A rigó nem narancssárga!
- Na igen...Inuyasha, ha értenéd ezt a mondatot, akkor egy átlagos gondolkodású ember lennél.
- De én nem vagyok ember!
- Nem baj! - sértődött be Shippou, és elvonult Kirara kosarába.
- Ne veszekedjetek, srácok! - rótta le őket Kagome. - Hé, Miroku, mi van a TV-ben?
- Hö. Ja, már nézem is. - kapcsolta be a TV-t a szerzetes.
Mindenkinek a képernyőre tapadt a szeme (nem szó szerint), mivel a TV-ben megjelent Inuyasha.
- Benne vagyok a tévében! Benne vagyok a tévében! - örült a félszellem, így véletlenül ráöntötte a kóláját Kagomére, aki az ijedségtől Sangora öntötte a sajátját, és szép dominósorban végül mindenki kólás lett. De valahogy nem igazán érdekelte most őket.
- "Ő az a fiú, akinek sikerült megúsznia kisebb-nagyobb karcolásokkal a tenger leghirhedtebb cápabandájának uszonya nyomát. Míg a királynő lovaggá ütni szeretné, az elnök Amerika egész aranykészletét szeretné neki felajánlani. Már országszerte Inuyasha rajongói klubbok nyíltak, az internetre számtalan Inuyashás honlap került fel, és... nahát, most kaptam a hírt, hogy a magyarországi Sziget fesztivál helyett inkább Inuyasha fesztivált tartanak. Egy napra 50 000 forint a belépő, egy hétre pedig 600 000 forint. Ha többet akarnak megtudni, nézzék meg a www.inuyashafesztival.hu - t! Itt az önök kedvenc riportere jelentkezett, Tóth Andrea (ha valaki nem tudná, ő vagy az Aktív, vagy a Fókusz riportere - az író)."
- Tyűha. - összegezte mindenki véleményét Miroku.
- Nézzétek, egy madár! - mutatott fel az égre Shippou.
- Nem, egy sárkány! - torkollta le Sango!
- Nem, ez egy repcsi! - kiáltott Kagome, és neki volt igaza. Egy apró repülőgép hasított az égen, füstcsíkot húzva maga után. Sok trükk, cikkcakk, vonal, görbe és egyenes után kirajzolódott a felirat INUYASHA A KIRÁLY! Inuyasha lassan látni kezdte maga előtt a jövőjét; méregdrága autók, szép nők, sok pénz, annyi saké, amennyi csak belé fért. Hirtelen rengeni kezdett a föld. És olyanok jöttek, akik rosszabbak, mint a démonok, mint a vámpírok, és mint a politikusok egybevéve; a RAJONGÓK. Teljesen leteperték Inuyashát, autogrammot kértek tőle (akinek nem volt papírja, az simán a homlokára, vagy az egyik hajszálára kérte, de a fanatikusabbak a fogukra kérték, vagy a nyelvpiercieng-jükre), a tinilányok az arcát puszilgatták, végül kialakult köztük egy jó kis tömegverekedés. Inuyasha nagy nehezen ki tudott kúszni alóluk. Miután a verekedés elcsitult (néhány nyugdíjba vonult kidobófiú és FBI ügynök segítségével), a csapat végre fellélegezhetett. Közben már este lett, és elhatározták, hogy megünneplik barátjuk nagy sikerét. Mirokut elküldték pizzáért meg sörért, végre teljes hangerőre kapcsolhatták a kerekek alatt bujkáló hifit. Mikor a szerzetes visszatért, meg kellett kapaszkodni az ajtóban, olyan hangerővel dübörgött a Tankcsapda "Be vagyok rúgva" című száma. Ami a bent kornyikáló, és egymást püfölő barátokra igaz is volt. Időközben megtalálták Kagome rejtett pálinkásüvegjeit, és nos...egy kicsit (kicsit nagyon) becsíptek szegénykék.
Miroku mikor nagy nehezen kinyitotta az ajtót, megpróbált elkúszni a hifiig. Igaz néhányszor rátapostak, és már a feje tiszta pálinkaszagú volt, de sikerült lejjebb vennie a zenét.
- Itt van a pizza meg a sör! - kiáltotta.
- Jól van na, nem vagyunk süketek! - kiáltotta vissza Inuyasha, és rögtön szét is tépte karmaival az egyik pizzásdobozt.  - Fúj, ez szardellás! Utálom! - kiáltotta a fiú tmég mindig tiszta részegen, és kidobta az ablakon a tóba.
- Hé, ez az enyém volt! - kiáltotta Kagome felbőszült állapotban, és nekirontott Inuyashának. Repültek a pizzák, folyt a sör és a pálinka, jót mulattak, ittak, ettek, ittak, ettek, amíg mindannyian fáradtan össze nem dőltek. Horkoltak rendesen, kivéve Mirokut, akit nem ütött ki az ital, így ő inkább a kint hagyott gumifoteljében töltötte az éjszakát.

Másnap reggel mindenkinek fájt a feje, és szédültek össze, meg vissza. Megitták az utolsó korty sört, megették az utolsó morzsákat a pizzájukból, és indultak hazafelé. Gyorsan bedobálták gumimatracaikat és törülközőiket, na meg a napernyőt a furgonba. Miután nagy nehezen felöltöztek (ismét a többiek pillantásaitól kísérve), és a bunyót most is megtartották, végre elindulhattak haza. Búcsút vettek Ibizától, miután Kagome beszállt a vezetőülésbe (miután esküt tett mindenkinek a strandon, hogy nem fog a fejébe szállni a sebesség), Inuyasha pedig kiosztotta legutolsó autogrammját, Kagome beindította a motort és elindultak.
- Kagome, király volt ez a hétvége! - mosolygott Inuyasha, amitől a lány azonnal elpirult.
- Jujuj, Kagome elpirult! - vihogott Sango.
- Nem is!
- De igen!
- De nem!
- De igen!
Szinte egész úton ezt lehetett hallani, Miroku, Inuyasha meg Shippou már kezdtek beleőrülni az értelmetlen szócsatába. Végül Miroku megelégelte, és a botjával leütötte Sangot, majd kapva az alkalmon megsimogatta a lány fenekét. Már majdnem ott történt meg a dolog, mikor Inuyasha megállította.
- Hé-hé! Itt nem lesz ilyesmi, ez nem egy OLYAN fic! És különben is, el van ájulva!
- Bocsesz... - hajtotta le a fejét Miroku, és felöltözött, Sango-t pedig bedobta a törülközők közé.
A hátralévő út békésen telt, igaz Shippou és Inuyasha összevesztek egy dugipizzán, amit Miroku csempészett a ruhája alá, de Kagome "Fekszik!" parancsára hamar vége lett a bunyónak.
Mikor végre meglátták Kagoméék házát, baromira megkönnyebbültek, és beálltak az udvarra. Kagome anyukája, nagypapája és öccse már várták a nyaralókat, volt nagy ölelgetés, minden más, Miroku felkapta az ájult Sango-t, és beugrottak mind a kútba (először mindannyian egyszerre akarták, de mivel ez nem sikerült, inkább libasorban ugrottak bele).

Közben: Egy apró, macskaszerű lény kelt fel a kosarából az Ibizai, már kihalt strandon.
- Miau? (fordítása: Srácok?)

Vége