Minden megtörténhet!!!

XXIII. fejezet: Kikyou érzései

InuYasha és Kagome boldogan ébredtek fel egymás karjai közt. Élvezték, hogy az éjszaka egymás mellett lehettek és pihenhették ki magukat. Miután kinyitották a szemeiket InuYasha felállt és felsegítette Kagomét.

-Köszönöm! –mondta a lány mikor már talpon volt. Bár sebei fájtak rámosolygott a hanyoura.

-Nagyon fáj? –kérdezte, mivel látta hogy a lány nem tudja magát kihúzni.

-Ugyan! Semmi bajom! –legyintett a lány és kihúzta magát, de ekkor térdre esett, sebei felszakadtak és kötése átázott a ruhájával együtt mivel egyre erősebben vérzett. InuYasha gyorsan felkapta.

-Azt hiszem jobb lesz, ha visszaviszlek a faluba.

-Sango, Miroku és a többiek már várták őket. InuYasha kicsit félt, attól hogy a szellemírtó hogyan fogja fogadni.

-InuYasha! –kezdte a lány. –Én nagyon sajnálom hogy tegnap úgy kiakadtam de…

-Sango! Semmi gond! A helyedben én is ezt tettem volna de, most segíts lefektetni Kagomét.

-Nem akarok lefeküdni! Csak le szeretnék ülni! Valamit el kell mondanom. Úgy érzem jogotok, van tudni, hogy mit is érzett Kikyou amióta feltámasztotta Urasue.

-Mi? Kikyou? –fakadt ki Sango.

-Most ne! –csendesítette barátnőjét Kagome. Mindenki leült és figyelni kezdték a lány szavait.

-Tudjátok Kikyou lélekrablói azokat a lelkeket, hozták el nekem, amik Kikyout „tartották” össze. Így azokba már beleivódott a papnő tudása érzései és gyűlöletet, ami engem is „megszállt”.

-Ekkor mindenki InuYashára nézett. A hanyou lesütötte a szemét és arra várt, hogy Kagome mikor folytatja már, mert kezd kínos lenni számára, hogy mindenki öt nézi.

-Kikyouban két fő érzelem uralkodott kezdetben. A szeretet és a gyűlölet. Mindkettő InuYasha iránt. Szerette InuYashát és szíve, sokszor nem engedte, hogy bántsa, de a gyűlölet erősebbnek bizonyult és egyre jobban elnyomta a szeretetet, ami végleg eltűnt szívéből. Közben rájött hogy InuYasha soha nem lehet már az övé és ezért nem is küzdött, azért hogy visszahozza elvesztett érzéseit. Ekkor szövetséget kötött Narakuval, hogy segítsen neki elpusztítani egykori szerelmét.

(InuYasha keze ökölbe szorul.)

-Pontosan tudta hogy 50 évvel ezelőtt ö játszott ki InuYasha ellen de esze már nem volt a régi. Csakis a bosszúvágy fűtötte. Azzal is tisztában volt, hogy Naraku emberi része még szereti, és a halálát kivájna. Kettejük szövetsége arról szolt, hogy Naraku segít Kikyounak tervében de, neki is meg kell halnia. Belement. Ekkor megkapta Naraku egyik, mérgezte Ékkő szilánkját és a többit, már tudjátok…

-Mindenki ledöbbent a hallottaktól. Rin értetlenül pislogott a többiek nem tudták mit is mondhatnának.

-Ez a Naraku undorító!(InuYasha)

-Igen az! És a legrosszabb –folytatta Kagome –hogy az ékkő nem sokára ismét teljes és akkor Naraku tényleg megállíthatatlan lesz!

Síri csönd uralkodott el a társaságon. A csendet Kagome kiáltása törte meg.

-Ááá! –kapott a hasához. Egyre erősebben vérzett és a kötéseiből már csavarni lehetett a vért.

-Gyorsan! Kaede anyóhoz kell vinnünk!

-Szerencsére nincsen messze!

-amilyen gyorsan csak tudták összeszedték a dolgaikat és el is indultak.

Kaede anyó falujában…

Az anyó megvizsgálta Kagome sérüléseit és ellátta azokat. Kint beszámolt Kagome állapotáról a többieknek, akik nagyon aggódtak.

-Jól van de, most pihenésre van szüksége! Ne menjetek be most hozzá!

-Mindenki bólintott.

Az éj leszálltéval InuYasha erős késztetést érzett, arra hogy bemenjen Kagoméhoz de, Sango megállította.

-Ne menj be hozzá! Pihennie kell. Biztosan felkavarták a nem rég történtek! És Kikyou érzéseit is tisztáznia kell magában! Nehéz lehet most neki! De tudja, hogy te itt vagy neki!

InuYasha meglepődött a lányon. Titkon örült a lány utolsó mondatának!

-Rendben! Igazad van!

Azonban nem ö volt az egyetlen lény, aki Kagomét akarta látni. Egy titokzatos valaki vagy valami közelített a lány kunyhója felé. Mikor odaért nem habozott… bement.